van egy szövegem, munkacíme a "vótam", abban dokumentarista állatként fel tudom sorolni, mikor és hol, milyen városban és mit és hányszor és kit és kivel. :) veszprémben nagyon sokszor jártam, megkímélek mindenkit ezek felsorolásától. igazából jó rájönni arra, ha az ember szeret egy várost. ha nem is annyira-annyira, csak amolyan betévedősen. veszprémet betévedősen szeretem, jó arra elvetődni, megállni, sétálni benne kettőt, inni egy ristrettót, meg megnézni, hogy van istván és gizella ott az utca végén. s jó túlmenni az utca végén, ma túlmentünk rajta, megnéztünk egy házat a sziklák alatt, bár a világ végét nem találtuk meg. pedig ajánlották azt a helyet. nodemajd, betévedősen, egyszercsak a végére járunk a világnak :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.