HTML

Csámborgó

csámborgásaimról

Friss topikok

2009.11.29. 11:23 B à la Brown

Szivárvány a Mátra felett

fostalicska kép, mert belelóg mindenféle vezeték, de szombaton délután 4 óra körül, közvetlenül naplemente előtt annyira szép vörös színű volt a mátra tömbje a kékestetővel, és a mátraalja felől egy szivárvány is látszott. szép volt na.

s ha már mátra és kékes tömbje, álljon itt egy 8 évvel ezelőtti írásom kékestetőről:

 

Az ország teteje: Kékestető
 
„A magyar címer hármas halmából Trianon elszakította a Tátrát, meg a Fátrát, s csak a legkisebbet, a Mátrát hagyta meg. Csonka hazánk csonka címerében most már a Mátra a legmagasabb, utolsóból lett elsővé. Azelőtt ügyet sem vetettünk rá. Annyi volt a szebbnél szebb hegységünk, hogy duskálhattunk bennök. Ma alig maradt egynéhány, s ezért kell megbecsülnünk a hármas halom e harmadik halmát." (Mátra részletes kalauza, 1930)
 
Mátraalji gyermekként több mint száz alkalommal jártam Kékestetőn: apummal vagy nagypapámmal síelni, túrázni, biciklizni, vagy csak egyszerűen sétálni és élvezni a kilátást az ország tetejéről. Azt gondoltam, hogy ez természetes, de amikor rádöbbentem, hogy földrajzos, túrát szerető egykori egyetemista társaim közül is bizony sokan soha nem jártak még Kékestetőn, úgy gondoltam, nem fölösleges ajánlani az ország tetejét sem mint túracélpontot.
A ma közigazgatásilag Gyöngyös városhoz tartozó hegy történetét vizsgálva először az 1897-ben megjelent Mátrai kalauzt érdemes fellapozni, mely eképpen ír Kékestetőről: "...a Mátra és Közép-Magyarország legmagasbb pontja a Mátra toronynál 1012 m, van ugyan egy ennél magasabb pont is, nyugat felé vagy 300 lépésre a 7-es határdombnál 1015,57 m, de ezt alig ismerik. A lapos, fával benőtt hegytetőtől kilátás csak a Mátra Egylet által 1888-ban épített és keményfán felül 1200 frt-ba került Mátra-Toronyról élvezhető. Eme nagyszabású, 20 m magas, kényelmes, 80 lépcsőn megmászható toronyból a Mátra gerinczének irányát kivéve, szabad kilátás nyílik minden irányban a Határ-kárpátokra le a végtelen alföldre... Kékestető nem is csúcs, de lankás lejtőjű hegytető." Ezt a kilátót 1926-ban még egy menedékkunyhóval is megtoldották, 1938-ban azonban be kellett zárni a veszélyessége miatt, így a második világháború alatt le is bontották. A fából készült kilátót Vass-kilátónak nevezték. Ennek igen egyszerű oka az volt, hogy Vass József akkori népjóléti miniszterről nevezték el.
Így nem véletlen, hogy az 1960-as évek elején megjelent Mátra útikönyv még arról ír, hogy bármilyen furcsa is, de az ország legmagasabb hegyén még kilátótorony sincs. Így a 60-as években, aki a panorámában akart gyönyörködni, annak a Távközlési Kutató Intézet nyolc emelet (65 m) magas, kőből épült tornyába kellett felmásznia, természetesen külön engedély birtokában. Ma ez a 41 férőhelyes Hegycsúcs Szálloda épülete.
A csúcs közelében találjuk a kékesi szanatóriumot, melyről kevesen tudják, hogy az 1930-as években polgári luxusszállodának épült, 1934-ben adták át. Építését Csonka János, (1852-1939) a porlasztó feltalálója finanszírozta szabadalmi díjából. A kékesi szanatóriumról így ír az 1960-as évek útikalauza: „...nyers terméskőből épült, a kövek közötti hézagokat kitöltő, kékesre festett habarcs azonnal megérteti az ideérkezővel, hogy csakis a Kékesen lehet. Kéknek tűnik az épület, kékesen csillog a szanatórium mellett meghúzódó, ragyogóan tiszta vizű strandfürdő is, kék a napozószékek vászonhuzata, kék a mátrai égbolt..."
A szálloda mellett találjuk a 178 méter magas TV tornyot, mely az 1970-es évek végén készült el, ám csak jóval később alakították ki a kilátó részét. Alattunk látszik az ország: délre Gyöngyös és az Alföld síkja, nyugatra Galyatető, keletre a Bükk és azon belül a Tar-kő, északra alattunk Parád, ha pedig télen járunk és szerencsénk van, a Magas-Tátra is! Nem csupán a páratlan körpanoráma miatt érdemes felmásznunk, a TV-kilátó körpresszó részében Kányai János 7000 darabból álló minipalack-gyűjteményét nézhetjük végig. Európa szinte valamennyi országa képviselteti magát ezen a kiállításon, ahol a szőlőformától a hegedűn át a focilabdáig, vagy sakk-készletig szinte megszámlálhatatlan formájú minipalack sorakozik a tárlókban. A kontinens országai mellett tengerentúli országok minipalackjai is megtalálhatók az igen értékes, egyedi gyűjteményben. Szintén Kányai János emeltette néhány éve az ÉDOSZ üdülő előtti kis kegyhelyet is.
És persze legfontosabb látnivaló Kékestetőn a csúcskő, melyen egy 1997-es emléktábla hirdeti, hogy ez egy Nemzetközi Sri Chinmoy Békehegy. Sri Chinmoy egyébként egy tehetséges sportoló, aki szilárdan hisz a jó fizikai erőnlét spirituális hasznában, ezért bátorítja tanítványait, hogy sportoljanak. Inspiráló vezetésével a Sri Chinmoy Marathon Team utcai futóversenyek százait rendezi világszerte, beleértve a világ leghosszabb futóversenyét is, amelyen a futók 3100 mérföldet teljesítenek. A Sri Chinmoy Marathon Team szervezi meg minden második évben a Sri Chinmoy Egység Otthon Világbékefutást is, amely egy világméretű váltófutás. A kézről kézre adott békeláng a világ 80 országában sok ezer kilométert megtéve keresztbe-kasul bejárja a világot, és emberek százezreihez juttatja el a világbéke üzenetét. A futás mottója: "Tégy egy lépést a békéért, tied az első lépés!" A Peace Run üzenetétől ösztönözve hivatali személyiségek városokat, hegyeket, parkokat, tavakat, repülőtereket és hidakat szentelnek a világbékének világszerte. Így lett "Békevirág" a budapesti Népstadion, és Kékestető is.
A békéért persze nemcsak futni lehet, hanem kellemesen túrázni és békésen sétálgatni is: a kicsit lustábbak itt szerencsésnek érezhetik magukat: Kékesről csak lefelé visz az út, legalább tízféle irányba! Az országos kék a Mátrabércen a Saskő irányába és Mátraházára a déli (valójában nyugati) sípályán, a kék kereszt a Gabi halálához és a Pisztrángos-tóhoz, a sárga a Vörösmarty turistaházhoz, a piros kereszt a Népstadion edzőtáborához, a „másik” kék kereszt a Remete-bércen és a Benevár romjain keresztül Mátrafüredre, a kék háromszög és a zöld sáv szintén Mátrafüredre, a piros sáv a Kis-kő gyönyörű kilátóhelyét érintve szintén ugyanoda. Kékesre mindenképp érdemes tehát elmenni, ha pedig már voltunk, akkor megnézni, hogy megvan-e még, s hogy kékes-e az ég?

Szólj hozzá!

Címkék: mátra kékestető


A bejegyzés trackback címe:

https://belabarna.blog.hu/api/trackback/id/tr781560412

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása