HTML

Csámborgó

csámborgásaimról

Friss topikok

2010.01.23. 17:45 B à la Brown

Nap+Ló=Napló

kácsor zsolttal szigorlatoztattam, médiaismeretből, csütörtökön. a képen kácsor zsolt és zsoldos mariann.

a témához kapcsolódik, hogy egy másik kollégám, dr. buzinkay géza összegyűjtötte és nemrég mélben elküldte nekem közlésre, amit hallgatók különböző dolgozatokban okosat írtak:)

 

 

Nap + ló = napló
avagy hallgatói felfedezések a vizsgadolgozatokban
 
A következő összeállítás vizsgadolgozatok és szakdolgozatok részleteiből származik. Mindegyik idézet betűhíven követi az eredetit. Remélem, jó szórakozást biztosítanak. Ám miután kinevettük magunkat, el kell gondolkozni azon, hogy néhány évtizeddel ezelőtt még általános iskolai vagy legfeljebb középiskolai dolgozatokból kerülhettek ki hasonló összeállítások. És akik ilyeneket írtak, nem kerültek be főiskolára vagy egyetemre. Tehát kiadós nevetést kívánok az olvasóknak – és egy kis utána gondolást. Ha pedig valaki az alábbiakat rezzenetlenül tudja végigolvasni, nem neveti ki (esetleg önmagát), a legjobb, ha nem vallja be, és megpróbálja sürgősen megérteni, hogy miért minősülnek ezek groteszk, paródiaszerű szövegeknek.
 
Buzinkay Géza
 
 
Társadalom- és művelődéstörténet
 
A XIX. sz.-ban az életmód jellemző volta már nem annyira érvényesül.
*
Az építészetben ekkor az eklektika (plurizmus, historizmus) volt jellemző, ami a stílusok összeolvadását jelentette.
-Ezt persze nem egy épületen belül értem, hanem megvizsgálva a stílusokat, arra jöttek rá, hogy templomokat érdemesebb gótikus v. barokk stílusban, a középületeket reneszánszban v. Barokkban építeni.
*
Magyarországon aki a gótikát meghonosította az Nagy Lajos volt, ő a lovagi tornákról volt még híres. A magyar irodalom nem volt olyan kibontakozott, mint az itáliai. Híres épület volt viszont még a kassai dóm.
*
Már az ősember is lejegyezte a gondolatait, például a vadászat előtt eljátszották a vad elejtését és ezeket barlangrajzokban örökítették meg.
*
[Annales-iskola:] Marxista felfogású tudósok összeültek és új felfogást hoztak létre. Nyomtatásban nem jelent meg, csak mentalitásban. Pszichológiával, társaslélektannal foglalkoztak, azzal függ össze. A művelődéstörténet ezt a dialektikát ragadja meg többször is.
*
Tehát összefoglalva: lehetetlen lett volna, ha szakaszonként nem szeleteli föl magát a történelem. Csak így lehetett sikeresen elkülöníteni a kultúra és a civilizáció tökéletes csiszolódását, haladva a még újabb korok felé.
*
Marxista felfogás: XIX. sz. közepe - 1956. A lét korlátozza a tudatot.
*
A román korra az ötvösség, az iparművészet volt jellemző. Elsősorban koronázási jelvények másolatait készítették, de keletkeztek ebben a korban ékszerek is, pl. hajfonat-díszek. A gótika korára világszerte az elvilágosodás volt jellemző.
*
Magyarországon az első magyar írásos emlékünk 1055-ben a Halotti beszéd, majd a Tihanyi apátság alapítólevele stb. Szóval ebben a korszakban még csak úgymond vallási emberek leveleit, vagy nagyobb tekintélyű emberek leveleit találjuk (apácák stb.). Ezeket nem ők saját maguk írták, hanem diktáltak és volt egy ember, aki ezeket írta. Ezt úgy is szokás mondani, hogy a kéz és a fej nem egy volt.
*
Az emberiséget már a kezdetek óta végigkíséri, s színesíti a sok különböző művészeti ág. (…) Az őskor viszonylag primitív, de értékes kezdeti művészete az első kultúrtörténeti mérföldkő.
*
Az első művészeti ág a gótika. Fő működési területe Franciaország, jellemzője a világiasodás és az ellentétes szellemi irányulások. Ismert művészek: Villon, Dante, manierizmus.
*
Az egyház, mintegy válaszként [a reformációra] elindítja ellenreformációját, aminek zászlóshajója a barokk művészet. Ismert alkotója J. S. Bach. Franciaország válasza a szabályokra, s a kötött formákra a romantika…
*
Láthatjuk, hogy a művészeti irányzatokra majdnem napjainkig hullámzó hatással van az Ókor.
*
Ezután alakult ki a fogalomírás (ideográfia). Lényege, hogy két vagy több fogalmat, képet párosítva alkottak új szavakat, jelentéseket. Például: nap + ló = napló. Így bővült a szókincs…
*
Misék után az emberek vásárolhattak egy kártyát, ami feloldozza őket a bűneiktől. A papok teljesen félrevezették a népet. Viszont Luther Márton ezt észrevette és harcolni kezdett ellene, új vallást akart létrehozni, a régi katolikus vallás mintájára, de azokat a „szabályokat”, amik a papok hatalmáról szólnak kivette belőle. Majd ezeket kitűzte a templom ajtajára (Bécsben).
Majd Kálvin János megírta az első bibliát, ami eljuttatja az igaz hitet az egyszerű emberek számára is. A Biblia két könyvből áll: Ószövetség és Újszövetség. Az Ószövetség régi keresztény nyelven, Héberül íródott, az újszövetség már Latin nyelvű volt.
 
A média társadalomtörténete
 
Kossuth Lajos 1841-ben indította útjára a Jelenkor című hírlapot. A szerkesztésben itt többek között segítségére volt Kazinczy, Jókai és még sokan mások a hazai irodalomból.
Kossuth Lajos hírlapírói tevékenységeit a Pozsonyban tartott országgyűléseken való részvételével kezdte. Ő tudósított Magyarországra.
Később nagy barátságot kötött Széchenyi Istvánnal is. Együtt vettek részt az 1848-as forradalomban. Ők is ott voltak 1848. március 15-én a Pilvax-kávéházban.
*
1848. március 14-én a császár megszüntette a cenzúrát Ausztriában, majd 1 napra rá, március 15-én Magyarországon kitör a forradalom. Ennek hatására Petőfi és a Tízek Társasága elindul a Pilvax kávéházból egyenesen a rádió épülete felé, hogy sajtószabadságot, a cenzúra eltörlését követeljék.
*
[Pethő Sándorról] Minekutána az információk cédulázva, halomban állnak előttem, s kezdem meglátni az alagút végén a fényt, semmi más nem lebeg a szemem előtt, csupán, hogy felvonjam vitorláimat s e neves újságíróval, végighajózhassak élete tengerén, s elidőzhessek a Magyarság és a Magyar Nemzet szigetein.
*
Az első nőknek írt cikkek, tanulmányok férfi tollakból származtak.
*
A rádió, a mozi és később a televízió elterjedésével, az ebben az időszakban folyamatosan váltakozó generációk hozzászoktak a modernitáshoz, az elektronikus médiumokhoz, és nem is gondolták, hogy már a tömegkultúra részei, mert a televízió átnyúlt az állam és ideológia határain.
*
Kossuth nagyban hozzájárult a magyar újságok életében. Több újságnál is volt szerkesztő és újság igazgató. pl.: Népszava.
Írt háborús lapokat is. Az egyik ilyen lapban azt üzente: Kossuth Lajos azt üzeni, elfogyott a regimentje, ha még egyszer azt üzeni, elveszett a magyar szabadság.
Volt újságíró Pesten, Pozsonyban, Nagyszombatban, Bécsben stb.
A nyelvújítók között is ott volt.
  

5 komment

Címkék: szigorlat kácsor zsolt buzinkay géza zsoldos mariann


A bejegyzés trackback címe:

https://belabarna.blog.hu/api/trackback/id/tr211695751

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MaryLue 2010.01.23. 20:18:57

Ugye én nem mondtam ilyen hülyeségeket Tanár Úr?! :D :(

bokTM 2010.01.23. 20:29:36

én csak arra vagyok kíváncsi mibe került hogy illusztráció legyél:)

MaryLue 2010.01.23. 22:15:34

Majd megbeszéljük személyesen, de azt nem teszed be az emlékkönyvedbe asszem...

B à la Brown 2010.01.25. 16:13:28

@BloodyMary1217: nem mondott ilyen hülyeségeket:)

@bokTM: ingyen volt és véletlen:)

@BloodyMary1217: "emlékkönyv" :DDD