HTML

Csámborgó

csámborgásaimról

Friss topikok

2010.02.09. 19:39 B à la Brown

A Kasprowy-csúcs, 1987 m (2003. január 1.)

2002 szilvesztere után, újév napjának reggelén jártam legutóbb a kasprowy-csúcson. utána rögtön írtam egy cikket a hegyről, meg közreadok itt pár akkori, napfényes szikrázó fotót is:)

 

A Lengyel-Tátra legismertebb hegye:
A Kasprowy-csúcs
 
 
A hegy Lengyelország „téli fővárosa”, Zakopane közelében emelkedik. Ebbe a városba menetrendszerinti busszal is eljuthatunk Budapestről, de autóval is közel van, mindössze 320 km a távolság. Az autót a Rondónak nevezett körforgalom melleti parkolóban hagyhatjuk, onnan bő 20 perc sétányira van Kuźnice (Szontagh Miklós 1896-os Tátra térképén: Vashámor), ahová a Nosal (1206 m) sziklái mellett visz az út. Kuźnicéből nyáron a zöld jelzésű turistaúton négy óra alatt juthatunk fel a Kasprowyra. A kék jelzés a Gąsienicowa Halán keresztül valamivel hosszabb, de innen a sárga jelzésen feljuthatunk a csúcsra. Télen a sziklarégió határától mindkét ösvény le van zárva, így csak az 1936-ban, Aleksander Bobkowski kezdeményezésére épült kabinos függővasúttal (lengyelül: kolej linowa) érhetünk célt. Ennek érdekessége, hogy a Bleichert cég által épített 4300 méter távolságot és 931 méter szintkülönbséget leküzdő drótpálya volt a Tátra első függő felvonója. Két szakaszból áll: az 1010 méteren fekvő Kuźnicéből a jura és triász mészkősziklákból álló Myślenickie Turnién (1352 m) át, 18 km/h-ás sebességgel repít fel a kabin a gránitból és kristályos palából álló Kasprowyra. A második szakaszon a Sucha Dolina Kasprowa szépséges sziklakatlana felett 200 méter magasságban haladnak a kabinok. Érdekesség, hogy 1997. júniusában II. János Pál pápa lengyelországi látogatásakor ő is utazott a felvonóval a Kasprowyra. A lengyel származású pápa már krakkói diákként sokat túrázott és síelt a Tátrában. Jegyet kapni a felvonóra egyébként nem könnyű főszezonban, de ha rendes turistához méltón korán kelünk vagy néhány nappal előtte vesszük meg, akkor elkerülhetjük a néhány órás sorbanállást (a kabinos felvonóra a jegy ára 2003. januárjában oda-vissza 28 złoty, azaz kb. 1800 forint volt). A felvonó felső állomásán van csomagmegőrző, két trafik és egy étterem is, ahol 400 forint körüli áron meleg levest ehetünk. Az állomás falán találjuk Walenty Gadowski (1861-1956) tarnowi lelkész bronz emléktábláját is: a lengyel nyelvű emléktábla arra emlékeztet, hogy 1903 és 1906 között a lelkész (és Franciszek Henryk Nowicki krakkói író) irányításával és nagyrészt az ő költségén építették ki a tátra legszebb és legnehezebb jelzett turistaútját, a láncokkal, létrákkal felszerelt Sas-utat (Orla perć).
Feljutva a kabinokkal először a Meteorológia Intézet 1938-ban épült obszervatóriumához menjünk fel. Lengyelország legmagasabban (1991 m) lévő épületéhez télen vasrudakra kifeszített kötelek segítik a felmenetelt. Onnan már csak pár lépés az 1987 m magas Kasprowy-csúcs. A kilátás pedig párját ritkító. Télen, kristálytiszta időben jól belátható innen a beporcukrozottnak tűnő hegyek egész sora. Nyugat felé legszebb a Lengyel-Tátra gerincéből kiemelkedő Vörös-hegységbeli (Czerwone Wierchy) Małołączniak (2096 m) és a Krzesanica (2122 m), de szépen látszik a Liptói-havasok egésze, illetve legmagasabb pontja, a Bisztra (Bystra, 2248 m) is. Fantasztikus a kilátás Zakopane csudaszép hegyére, az alvó lovagnak is nevezett Giewont (1894 m) déli lejtőire. Ha dél felé tekintünk, a Magas-Tátrából a Hruby Wierch (2428 m) és a Krywań (2495 m) csúcsai látszanak. Kelet felé tekintetünket a Świnica (2301 m) vonzza magához, de látszik innen a legendás Sas-út (Orla perć) gerincének összes csúcsa is. A távolabbi, alacsonyabb hegyek közül jól kivehető az Alacsony-Tátra és a szlovák-lengyel határon, Árvában emelkedő Babia Góra (1700 m).
A Kasprowy-csúcsról nyáron a sárga jelzésen legális határátkelés során leereszkedhetünk a szlovák oldalon az egész Tátra legnagyobb völgyébe, a Csendes-völgybe (Tichá dolina). Télen behatároltabbak a lehetőségek, de egy icipici gerinctúrát itt is tehetünk: a Sucha Przelęcz (1950 m) után akár nagy hóban is megmászhatjuk a Beskid 2012 méteres csúcsát. Ez a kilátáson túl azért is érdekes, mert a Beskid csúcsa alatt van az 1952 méteres Liliove-hágó (Liliowe): ez a hágó a Lengyel-Tátra és a Magas-Tátra közötti választóvonal.
 
 
Bár a Lengyel-Tátrában is jól használhatóak a magyar nyelvű kalauzok, köztük Nagy Árpád Tátrai túrák című könyve, azért érdemes beszerezni a kiváló fotókkal gazdagon illusztrált, Jerzy Kosim által írt, sajnos csak angolul fellelhető The Polish Tatra an illustrated guide című könyvét. Ugyancsak hasznos segítő lehet túráinkon az az újdonság, amely a Lengyel-Tátra szinte valamennyi fontosabb kilátását panorámavázlatok helyett fotókon mutatja be (Schematy Szlaków turystycznych Tatr Polskich). Térképnek a bármely lengyel trafikban vagy menedékházban 10 złotys (600 forintos) áron beszerezhető kiváló minőségű, 1:25000-es Tatrzański Park Narodowy térkép ajánlható.

 

Szólj hozzá!

Címkék: lengyelország zakopane kasprowy csúcs lengyel tátra


A bejegyzés trackback címe:

https://belabarna.blog.hu/api/trackback/id/tr991743676

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.