HTML

Csámborgó

csámborgásaimról

Keresés

Friss topikok

Linkblog

Blogajánló

Archívum

Feedek

XML

2010.01.28. 11:16 B à la Brown

Alaszkától Ausztráliáig

alaszkáról és ausztráliáról tartott egy nagyon kellemes kis vetítéses előadást szerda este az egri világjáró klubban pusztai csaba. biciklizett alaszkában a denali nemzeti parkban, ausztráliában pedig a kék-hegységben túrázott (illusztrációul csaba itt készült 2 képe).

az est után barátaimmal beültünk még egy kávéra, s a nyárról beszélgettünk. herpai barátomék izlandra mennek egy kört:)

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Szólj hozzá!

Címkék: ausztrália egri világjáró klub pusztai csaba


2010.01.27. 14:05 B à la Brown

Egy tanítványom Belgiumban

 

csütörtökön, meg szombaton, meg most kedden is szigorlatoztattam. de nem is ez az érdekes, hanem hogy szigorlatozott egy tanítványom (kovács miklós), akitől még decemberben kértem, hogy írjon egy-két oldalt belgiumi élményeiről. megtette. én meg érdemesnek találom, s kiteszem ide hétközepi olvasnivalónak:)

 

Négy hónap Belgiumban
 
Egy szűk félévet, egész pontosan négy hónapot voltunk kinn. Augusztus végén mentünk. Amikor beültünk a kocsiba, még papucsos idő volt, mire odaértünk, már nem annyira. Egy levegővételre azért messze van, a barátnőm pedig nem vezet, ezért egy pár órát aludtam egy német benzinkúton, de végül is Pesttől számítva szűk egy nap alatt kint voltunk, és csak egyszer tévedtünk el. Az utolsó két óra azzal telt, hogy Torhoutban megtaláljuk, hol fogunk lakni a következő négy hónapban. Ez egy kisváros körülbelül húsz kilométerre Genttől, szűk másfél órára Brüsszeltől – nagyon nyugodt. Azért azzal meggyűlt a bajunk, hogy felkutassuk a Lindenstraat 1-es számot, főleg, hogy mint utóbb kiderült, a városhatáron kívül van.
Azután én egy hétig nagyjából minden lefekvés után azzal álmodtam, hogy megyek az autópályán, ezért minden látogatónak ajánlom a repülőt, vagy hogy váltva vezessen valakivel. Elég hamar megtanultuk a háziaktól, hogy bár tényleg nem sokkal van hidegebb mint otthon, és hiába nem látott havat még a 7 éves unokájuk, azért fel kell öltözni. Ha belga vagy, nem muszáj, sőt, működik még novemberben is a rövidnadrág meg a miniszoknya harisnyával, de a magyar ember valahogy mindig fázik.

 

Torhout kicsi és nagyon barátságos, biciklivel 10-15 perc alatt bárhonnan oda lehet érni bárhová. Mint a legtöbb belga települést, ezt is körülbelül 5 perc választja el a legközelebbi autópályától, ahonnan letérve a látvány vegyes érzelmeket keltett bennünk: az idilli szántóföldeket és később a két szintnél sehol sem magasabb épületeket látva sejtettük, hogy itt nem várnak minket nagyvárosi élmények vagy pezsgő éjszakai diákélet, viszont nem is ezért mentünk. Már az Erasmus-jelentkezésünket is úgy adtuk be, hogy teljesen mindegy hova, csak menjünk, lássunk világot, és ebből a szempontból Belgium ideális: kicsi és nagyon közel van minden, többek között Franciaország, Hollandia és Luxemburg, valamint ugye Nagy-Britannia is, bár oda sajnos már nem jutottunk el.
A körülbelül fél Eger méretű, húszezer lakosú Torhout Flandria nyugati részén fekszik, közel a tengerhez, a francia határhoz és Belgium szerintem legszebb városához, Brugge-höz. Brugge-zsel kapcsolatban igen könnyű a mértéktelen vakszerelmes áradozás csapdájába esni, de megnyugtató, hogy még a közvetlen szomszédban lakó torhoutiak is gyakran csillogó szemmel és elmerengő mosollyal beszélnek arról, hogy századjára is milyen elbűvölő az a város. Az ilyen városok elkerülhetetlen „negatívuma”, hogy nagyon sok a turista; itt találkoztunk a legtöbb magyarral – szinte minden utunkon hallhattunk ott magyar szót, és nemcsak egymástól. Brugge a klasszikus flamand meseváros, csatornákkal, gyönyörű épületekkel, lovaskocsikkal, utcai zenészekkel, hangulatos kávézókkal és tóparti vadkacsaetetős andalgásokkal. Hogy elkerüljem a további rózsaszín hangulatfestést, inkább csak ajánlom mindenkinek, hogy legalább egyszer az életében látogasson el oda, ha Belgiumban jár – szerintem sokkal nagyobb élményt nyújt, mint a számomra kissé arctalan Brüsszel.

 

Biztosan az idő és a mélyebb tájékozódás hiánya az oka részemről, hogy Brüsszel számomra túl sok érdekességet nem kínált. Szervezett iskolai programként látogattuk meg az Európa Parlamentet, amelynek még az aktuális ülésére is betekinthettünk egy negyedórára. A hely építészetileg kevésbé izgalmas, fordítóként azonban annál érdekesebbnek találtam a parlamenti ülést: mindenki mellett van egy fejhallgató és egy kapcsoló, amivel válthat, hogy milyen nyelven szeretné hallgatni az éppen megszólaló politikus beszédét. Igen, magyarul is. Tudom, hogy egy ilyen jelentőségű intézménynél ez a technika alapvető és elkerülhetetlen, és e nélkül nehézkes lenne a Nagy Európai Párbeszéd, viszont döbbenetes volt élőben megtapasztalni egy ilyen rendszer működését. A nagyjából kör alakú teremben a felső szinten hatalmas sötétített üvegablakok mögött voltak az egyes nyelvek „stúdiói”, ahol láthatatlanul dolgoztak a kommunikációs gépezet apró fogaskerekei: a sok-sok nyilvánvalóan borzasztó profi, a hangjukból ítélve közepesen unott szinkrontolmács.

 

Többször voltunk még az igen közeli tengerparti szórakozó-üdülővárosban, Oostende-ben. Itt az igen szennyezett és hosszú tengerpart mellett eléggé egysíkú és szürke üdülőépületek húzódnak, egy-egy hangulatosabb utcával megtörve. A legérdekesebb azonban a november környékén a város kisebb-nagyobb terein felhúzott ideiglenes vidámpark volt. Egészen sokkoló, ahogy a méltóságteljes neogótikus templomtól körülbelül húsz méterre már ott van a ringlispíl, és üvölt a Hollandiához hasonlóan Belgiumban is nagy hagyományokkal rendelkező primitív, búcsúhangulatú hardcore. A vidámpark különböző helyszínei-játékai legalább 5-6 teret elfoglaltak, az embernek az átlagosnál gyengébb helyismeret mellett az volt az érzése, hogy akárhová megy, mindig ugyanoda jut vissza, a búcsúnak se eleje, se vége. Ugyanitt a templom mellett egy másik időpontban, ha jól emlékszem a Mindenszentek kapcsán egy elég sötét hangulatú, semmihez nem hasonlítható, monumentális, egyszerre szórakoztató és rémisztő utcai fesztivál-performansz-ceremónia volt, rengeteg tűzeffektussal, óriás bogaraknak beöltözött emberekkel és gólyalábas szörnyekkel, akik nem egy elkülönített „színpadon” mutatták be magukat, hanem baljósan mászkáltak a tömegben, látszólag nem törődve azzal, kiben buknak fel vagy kit taposnak agyon. Ez tovább erősítette a belgákról kialakult nehezen megfogalmazható sztereotípiánkat, miszerint olyan rejtélyesen, de egyébként barátságosan fura, különc figurák.

 

A flamand nyelv egyébként csaknem megegyezik a hollanddal, de azért a büszke Flandriában külön nyelvnek tekintik. Talán annyi lehet a különbség a két nyelv közt, mint a brit és az amerikai angol között. A legtöbb belga legalábbis megérteti magát angolul is, a fiataloknál ez főleg alapvető, sokan beszélik az (egyik) másik hivatalos nyelvet, a franciát – bár nem szívesen, húzódik némi feszültség a francia anyanyelvű déli vallonok és a flamandok között. Emellett a német is hivatalos nyelv, a bő hetvenezres német nyelvű közösség kedvéért.

 

Amikor elújságoltam szegény Lehoczki Gergő barátomnak, hogy Belgiumba fogok menni, ő azt kérdezte: – Miért, mi van ott? Hupikék Törpikék meg Pisilő kisfiú? – Meg sör – feleltem. Bár próbálkoztam én a borral minden irányból és minőségben, valamilyen genetikai hiba folytán hűséges sörös maradtam. Belgiumban szerencsére igen alapos terepgyakorlatot lehetett végezni ezen a területen. A tipikus belgasör egy külön világ, egyesek szerint egy külön ital; nos, valóban nem sok köze van az itthon elterjedt, főleg a német hagyományokat követő sörhöz. Az itthon is jól ismert belga sör, az egyébként megbízhatóan közepes Stella Artois a legkevésbé sem tükrözi azt, amit a belgák isznak. Ezen kívül csak egy-két ehhez hasonló, felőlünk nézve „hagyományos”, pilzeni jellegű világos sör van Belgiumban – az egyik az erőteljes hazai marketinggel működő Jupiler, amelynek a logója a magyar Borsodihoz hasonlóan minden második kocsma fölött megtalálható, vagy a szerintem még finomabb Maes vagy a Palm. A különlegességek azonban még csak most kezdődnek.

 

Belgiumban a kommerszebb sörök közé tartozik a téma iránt érdeklődők által valószínűleg itthon is ismert és akár az itthoni hipermarketekben is kapható Leffe és a hasonló ízvilágú, szintén tökéletes Grimbergen. A belgasör itt kezdődik, és megkockáztatom, hogy a Leffével is végződik. Ezek az itthoninál kisebb (0,33 l-es) kiszerelésű, cserébe viszont jóval erősebb (6-8%-os) és karakteresebb italok. A sárga (világos) és barna (lelövöm a poént: barna) Leffe mellett ott van piros, kék és bordó címkés is, összesen legalább hét fajta, úgyhogy lehet kóstolgatni – aki vevő az eredetire, az egyikben sem fog csalódni. A 9%-os kék Lefféből már két kisüveg után is könnyen mosolygóssá válik az ember. Érdemes azonban kipróbálni minél többet, a kínálat nagyon változatos, személyes kedvencem a beszédes nevű és ehhez méltó designú, elég vad fűszerezésű Delirium Tremens.

 

Bár inkább vagyok a sör, mint a csokoládé elkötelezett híve, a belga csoki mellett nehéz elmenni, biztos vagyok benne, hogy a négy hónap alatt több csokit ettem, mint azóta két év alatt összesen. Ez persze a barátnőm kondicionálásának is köszönhető.
Ahogy említettem, utazás tekintetében szerencsés helyzetben voltunk, három főváros is párórányi autóútra volt, úgyhogy 1-1 napra meglátogattuk Amszterdamot, Párizst és Luxembourgot is. Pénz és ismerős híján sajnos sehol sem szálltunk meg és töltöttünk több napot, ezért ezek tényleg csak villámlátogatások voltak, GPS, komolyan átgondolt útiterv és helyismeret hiányában sokszor kalandos eltévedésekkel. Ha jól emlékszem, csak az amszterdami túrán ment minden gördülékenyen. Természetesen egy nap iszonyú kevés, de a három város közül Amszterdam volt rám a legnagyobb hatással – szerencsére azóta sikerült ide visszatérni több napra is. Amszterdamban éreztem azt leginkább, hogy egy város mennyire jelen tud lenni a lakók és a látogatók életében, mennyire képes pezsegni és lépten-nyomon nyújtani valamit, szórakoztatni, és most nem csak a coffeeshopokra gondolok, vagy a lányokra a kirakatban.

 

Nyilvánvaló, hogy Párizsban egy nap alatt még a felszínt sem nagyon lehet karcolgatni, úgyhogy a rend kedvéért teljesítettük a kötelességünket: körülbelül 3 óra nagyon-nagyon stresszes parkolókeresés és egy Szajna-parti séta után felmentünk a tornyon, ameddig fel lehetett. A látványt leírni nem lehet, ezért inkább mást mesélek: a legfelső (látogatható) szinten majdnem a fejünkre esett egy mobiltelefon. Elég valószínűtlennek tartottuk, hogy egy repülőgépből vagy egy madár csőréből esett volna ki, de hamarosan magyarázatot kaptunk: a szintek maguk is kétszintesek, és a felső szint „galériájából” esett ki valamelyik szláv nép fiának a kezéből/zsebéből, és meglepő módon működőképes maradt. Ha már ilyen strapabíró, én szívesen megtartottam volna, de a barátnőm hamar lenyomozta a tulajdonost, úgyhogy végül becsületesek maradtunk.
Lehet, hogy Torhout nem a diákélet fellegvára, de bátran ajánlom mindenkinek, aki szeretne Belgiumban eltölteni egy nyugodt félévet Erasmus-ösztöndíjjal, aki szeretne több legyet ütni egy csapásra és több országot is meglátogatni, valamint annak, aki szereti a jó söröket és csokikat.
 
Kovács Miklós
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

1 komment

Címkék: belgium kovács miklós


2010.01.25. 15:59 B à la Brown

Ausztráliában merre van észak?

ausztráliáról (és alaszkáról) tart diavetítéses előadást szerda este hétkor pusztai csaba egerben, az ekmk-ban (fati partus), a világjáró klubban. illusztrációként álljon itt pusztai csaba öt képe.

amúgy meg, egy emilben kaptam a minap a következőt, idézem:

"Ausztráliába készülő turisták értelmes kérdései...
(az ausztrál turizmus honlapjára érkeztek, a válaszokat a honlap humorral is megáldott szerkesztői adták)   
  
 
Q: Szokott fújni a szél Ausztráliában? Még sosem láttam a tévében, hogy esett volna ott az eső, hogy tudnak akkor növekedni a  növények? (UK).
A: Minden növényt teljesen kifejlett állapotban importálunk, aztán csak ülünk és nézzük, ahogy elpusztulnak.
__________________________________________________
Q: Láthatok majd kengurukat az utcán? (USA)
A: Attól függ, hogy mennyit iszol.
__________________________________________________
Q: Perth-ből Sydney-be szeretnék elgyalogolni - követhetem a vasúti síneket (Svédország)?
A: Persze, csak háromezer mérföld, sok vizet vigyél magaddal.
__________________________________________________
Q: Vannak pénzautomaták Ausztráliában? Tudnának küldeni nekem listát róluk Brisbane-ben, Cairns-ben, Townsville-ben és Hervey Bay-ben? (UK)
A: Miben halt meg a legutolsó rabszolgája?
__________________________________________________
Q: Tudnának információt adni az ausztráliai vízilóversenyekről? (USA)
A: A-fri-ka az a nagy háromszög alakú kontinens Európától délre. Ausz-trá-lia az a nagy sziget a Csendes-óceán közepén, amelyiken nem ..
á, nem érdekes. Hogyne, a vízilóverseny minden kedden este a Kings Cross-nál van. Megjelenés meztelenül.
__________________________________________________
Q: Ausztráliában merre van észak? (USA)
A: Fordulj dél felé, aztán fordulj 180 fokot. Szólj nekünk, ha megérkeztél, és akkor majd elküldjük neked a többi irányt is.
_________________________________________________
Q: Hozhatok evőeszközöket Ausztráliába? (UK)
A: Miért akarnál? Használd az ujjaidat, ahogy mi.
__________________________________________________
Q: El tudnák küldeni nekem a Bécsi Fiúkórus beosztását? (USA)
A: Ausz-tri-a az a fura kis ország, amely Németországgal határos, és amelyik...
á, nem érdekes. Hogyne, a Bécsi Fiúkórus  minden kedden este a Kings Cross-nál játszik, rögtön a vízilóversenyek után. Megjelenés meztelenül.
__________________________________________________
Q: Járhatok magassarkúban Ausztráliában? ( UK)
A: Ön egy brit politikus, ugye?
__________________________________________________
Q: Vannak Sydney-ben szupermarketek, és egész évben kapható tej? (Germany)
A: Nem, mi vegetáriánus vadász-gyűjtögetők békés civilizációja vagyunk. A tej illegális.
__________________________________________________
Q: Kérem, küldjenek nekem egy listát az összes olyan orvosról Ausztáliában, akinél kaphatok csörgőkígyó elleni szérumot... (USA)
A: A csörgőkígyók A-meri-kában élnek, ott, ahol ÖN él. Az összes ausztrál kígyó tökéletesen ártalmatlan, biztonságos a  kezelésük, és jó házikedvencek.
__________________________________________________
Q: Lenne egy kérdésem egy híres állattal kapcsolatban, amelyik Ausztráliában él, de elfelejtettem a nevét. Ez egyfajta medve, amelyik fákon él. (USA)
A: Ezt esőmedvének hívják. Azért ez a nevük, mert a gumifákról esnek le, és megeszik az agyát mindenkinek, aki alattuk sétál el.
Úgy tudod távol tartani őket magadtól, ha emberi vizelettel fújod be magad, mielőtt sétára indulsz odakint.
__________________________________________________
Q: Kifejlesztettem egy új terméket, amely a fiatalság forrása. Meg tudná mondani, hogy hol tudom ezt eladni Ausztráliában? (USA)
A: Bárhol, ahol komolyabb számban fordulnak élő amerikaiak.
_________________________________________________
Q: Ausztráliában van karácsony? (Franciaország)
A: Csak karácsonykor.
__________________________________________________
Q: Tudok majd angolul beszélni a legtöbb helyen, ahova megyek? (USA)
A: Igen, de előbb meg kell tanulnia."

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

1 komment

Címkék: ausztrália egri világjáró klub pusztai csaba


2010.01.23. 17:45 B à la Brown

Nap+Ló=Napló

kácsor zsolttal szigorlatoztattam, médiaismeretből, csütörtökön. a képen kácsor zsolt és zsoldos mariann.

a témához kapcsolódik, hogy egy másik kollégám, dr. buzinkay géza összegyűjtötte és nemrég mélben elküldte nekem közlésre, amit hallgatók különböző dolgozatokban okosat írtak:)

 

 

Nap + ló = napló
avagy hallgatói felfedezések a vizsgadolgozatokban
 
A következő összeállítás vizsgadolgozatok és szakdolgozatok részleteiből származik. Mindegyik idézet betűhíven követi az eredetit. Remélem, jó szórakozást biztosítanak. Ám miután kinevettük magunkat, el kell gondolkozni azon, hogy néhány évtizeddel ezelőtt még általános iskolai vagy legfeljebb középiskolai dolgozatokból kerülhettek ki hasonló összeállítások. És akik ilyeneket írtak, nem kerültek be főiskolára vagy egyetemre. Tehát kiadós nevetést kívánok az olvasóknak – és egy kis utána gondolást. Ha pedig valaki az alábbiakat rezzenetlenül tudja végigolvasni, nem neveti ki (esetleg önmagát), a legjobb, ha nem vallja be, és megpróbálja sürgősen megérteni, hogy miért minősülnek ezek groteszk, paródiaszerű szövegeknek.
 
Buzinkay Géza
 
 
Társadalom- és művelődéstörténet
 
A XIX. sz.-ban az életmód jellemző volta már nem annyira érvényesül.
*
Az építészetben ekkor az eklektika (plurizmus, historizmus) volt jellemző, ami a stílusok összeolvadását jelentette.
-Ezt persze nem egy épületen belül értem, hanem megvizsgálva a stílusokat, arra jöttek rá, hogy templomokat érdemesebb gótikus v. barokk stílusban, a középületeket reneszánszban v. Barokkban építeni.
*
Magyarországon aki a gótikát meghonosította az Nagy Lajos volt, ő a lovagi tornákról volt még híres. A magyar irodalom nem volt olyan kibontakozott, mint az itáliai. Híres épület volt viszont még a kassai dóm.
*
Már az ősember is lejegyezte a gondolatait, például a vadászat előtt eljátszották a vad elejtését és ezeket barlangrajzokban örökítették meg.
*
[Annales-iskola:] Marxista felfogású tudósok összeültek és új felfogást hoztak létre. Nyomtatásban nem jelent meg, csak mentalitásban. Pszichológiával, társaslélektannal foglalkoztak, azzal függ össze. A művelődéstörténet ezt a dialektikát ragadja meg többször is.
*
Tehát összefoglalva: lehetetlen lett volna, ha szakaszonként nem szeleteli föl magát a történelem. Csak így lehetett sikeresen elkülöníteni a kultúra és a civilizáció tökéletes csiszolódását, haladva a még újabb korok felé.
*
Marxista felfogás: XIX. sz. közepe - 1956. A lét korlátozza a tudatot.
*
A román korra az ötvösség, az iparművészet volt jellemző. Elsősorban koronázási jelvények másolatait készítették, de keletkeztek ebben a korban ékszerek is, pl. hajfonat-díszek. A gótika korára világszerte az elvilágosodás volt jellemző.
*
Magyarországon az első magyar írásos emlékünk 1055-ben a Halotti beszéd, majd a Tihanyi apátság alapítólevele stb. Szóval ebben a korszakban még csak úgymond vallási emberek leveleit, vagy nagyobb tekintélyű emberek leveleit találjuk (apácák stb.). Ezeket nem ők saját maguk írták, hanem diktáltak és volt egy ember, aki ezeket írta. Ezt úgy is szokás mondani, hogy a kéz és a fej nem egy volt.
*
Az emberiséget már a kezdetek óta végigkíséri, s színesíti a sok különböző művészeti ág. (…) Az őskor viszonylag primitív, de értékes kezdeti művészete az első kultúrtörténeti mérföldkő.
*
Az első művészeti ág a gótika. Fő működési területe Franciaország, jellemzője a világiasodás és az ellentétes szellemi irányulások. Ismert művészek: Villon, Dante, manierizmus.
*
Az egyház, mintegy válaszként [a reformációra] elindítja ellenreformációját, aminek zászlóshajója a barokk művészet. Ismert alkotója J. S. Bach. Franciaország válasza a szabályokra, s a kötött formákra a romantika…
*
Láthatjuk, hogy a művészeti irányzatokra majdnem napjainkig hullámzó hatással van az Ókor.
*
Ezután alakult ki a fogalomírás (ideográfia). Lényege, hogy két vagy több fogalmat, képet párosítva alkottak új szavakat, jelentéseket. Például: nap + ló = napló. Így bővült a szókincs…
*
Misék után az emberek vásárolhattak egy kártyát, ami feloldozza őket a bűneiktől. A papok teljesen félrevezették a népet. Viszont Luther Márton ezt észrevette és harcolni kezdett ellene, új vallást akart létrehozni, a régi katolikus vallás mintájára, de azokat a „szabályokat”, amik a papok hatalmáról szólnak kivette belőle. Majd ezeket kitűzte a templom ajtajára (Bécsben).
Majd Kálvin János megírta az első bibliát, ami eljuttatja az igaz hitet az egyszerű emberek számára is. A Biblia két könyvből áll: Ószövetség és Újszövetség. Az Ószövetség régi keresztény nyelven, Héberül íródott, az újszövetség már Latin nyelvű volt.
 
A média társadalomtörténete
 
Kossuth Lajos 1841-ben indította útjára a Jelenkor című hírlapot. A szerkesztésben itt többek között segítségére volt Kazinczy, Jókai és még sokan mások a hazai irodalomból.
Kossuth Lajos hírlapírói tevékenységeit a Pozsonyban tartott országgyűléseken való részvételével kezdte. Ő tudósított Magyarországra.
Később nagy barátságot kötött Széchenyi Istvánnal is. Együtt vettek részt az 1848-as forradalomban. Ők is ott voltak 1848. március 15-én a Pilvax-kávéházban.
*
1848. március 14-én a császár megszüntette a cenzúrát Ausztriában, majd 1 napra rá, március 15-én Magyarországon kitör a forradalom. Ennek hatására Petőfi és a Tízek Társasága elindul a Pilvax kávéházból egyenesen a rádió épülete felé, hogy sajtószabadságot, a cenzúra eltörlését követeljék.
*
[Pethő Sándorról] Minekutána az információk cédulázva, halomban állnak előttem, s kezdem meglátni az alagút végén a fényt, semmi más nem lebeg a szemem előtt, csupán, hogy felvonjam vitorláimat s e neves újságíróval, végighajózhassak élete tengerén, s elidőzhessek a Magyarság és a Magyar Nemzet szigetein.
*
Az első nőknek írt cikkek, tanulmányok férfi tollakból származtak.
*
A rádió, a mozi és később a televízió elterjedésével, az ebben az időszakban folyamatosan váltakozó generációk hozzászoktak a modernitáshoz, az elektronikus médiumokhoz, és nem is gondolták, hogy már a tömegkultúra részei, mert a televízió átnyúlt az állam és ideológia határain.
*
Kossuth nagyban hozzájárult a magyar újságok életében. Több újságnál is volt szerkesztő és újság igazgató. pl.: Népszava.
Írt háborús lapokat is. Az egyik ilyen lapban azt üzente: Kossuth Lajos azt üzeni, elfogyott a regimentje, ha még egyszer azt üzeni, elveszett a magyar szabadság.
Volt újságíró Pesten, Pozsonyban, Nagyszombatban, Bécsben stb.
A nyelvújítók között is ott volt.
  
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

5 komment

Címkék: szigorlat kácsor zsolt buzinkay géza zsoldos mariann


2010.01.21. 19:14 B à la Brown

"Jajj, mikor lesz már vége az életnek?"

-jajj, mikor lesz már vége ennek, meg annak, meg amannak. jajj, meddig tart még ez a hideg. jajj, mikor lesz már vége ennek a havazásnak. jajj, mikor lesz már vége a vizsgaidőszaknak. jajj, mikor lesz már vége ennek a napnak, hétnek. jajj, mikor lesz már vége tökmindegyminek. folyamatos siránkozások országszerte, nemre és korra való tekintet nélkül. kényeskedő, nyafogó, síró picsogó emberek, hogy jajj, mikor lesz már vége ennek meg annak. elegem van. ébresztő emberek! gondoljatok már bele:

ez az állandó sirámkozás egyáltalán nem erős túlzással olyan, mintha azon rimánkodnánk: jajj, mikor lesz már vége az életünknek...

ennyi. megvan? kapise? élvezni kellene a dolgokat, elfogadni, megélni, ilyesmi. élvezni, egy szép esti sétát a hóban (lásd csatolt kép, szerda esti havas séta egerben). persze, vannak dolgok, amiken jó túlleni, de itt már rendes siratókórusnak érzem az emberek nagy részét, mindig mindenen túl akarnak lenni. már azt sem tudják élvezni, amit szeretnek. egy nőt, egy várost, egy hegyet, egy játékot, egy munkát, egy alkotást, egy szép hóesést, semmit. semmit de semmit de semmit.

tényleg ilyen gyorsan túl akartok lenni az életen emberek???

uff. én szóltam.

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

4 komment

Címkék: eger érsekudvar


2010.01.21. 18:50 B à la Brown

Irány a Csendes-óceán!

suhanunk, repülünk, egészen a csendes-óceánig. egy jeles író műve egy jeles rendező kezébe kerülvén a színpadon nagyszerű zenés mesejátékká alakult át. gyerekkorom kedvenc könyve volt a repülő osztály (lám, itt is repülés), és persze a lassan két évtizede olvasott május 35. a missön az volt, hogy ez lesz a család első közös nagyszínház-látogatása. két felnőtt (35) és két gyerek (6 és 9). a 6 a 9 és a 35 éves is élvezte. mindenféle gondolkodtató és elgondolkodtató dolgok voltak benne. ha pár hívószóval kellene jellemeznem, akkor azt mondanám, hogy goethe (faust), madách, meg road movie, meghogy nagyon nagyon humánus, meg hogy tiszta, meg hogy kastner mennyire előrelátott, s hogy ezt csizmadia milyen jól megrendezte.

jó volt a zene, a díszlet, igazából minden. kőrösi színpadra írása, meg a főszereplő is (lányom osztálytársának bátyja), aki egy kollégám szerint összeszedettebb gondolatokban nyilatkozott mint a legtöbb felnőtt.

szóval január 20-a fontos dátum a május 35 életében. egri bemutató. a posztomhoz csatolt képeket gál gábor készítette, bővebben a színház honlapjára még klikkeljünk rá. a főbb szereplők meg a darab más létrehozói itt:

Konrád:Mákos Attila
Ringelhuth bácsi:Safranek Károly
Negro Kaballo:Pálfi Zoltán
Szereplők:Dér Gabriella, Nagy András-, Rácz János, Szabó Emília, Vókó János



Rendező:Csizmadia Tibor
Jelmeztervező:Kovács Andrea
Díszlettervező:Cziegler Balázs
Koreográfus:Kulcsár Noémi
Zene:Darvas Ferenc
Súgó:Szecskó Andrea
ügyelő:Bajusz Orsolya
Rendezőasszisztens:D. Katona Mária

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Szólj hozzá!

Címkék: csendes óceán egri színház csizmadia tibor május 35 mákos attila


2010.01.19. 20:31 B à la Brown

Szakdolgozatvédés, Eger

hétfő-kedd, egésznapos záróvizsgák. a képen herzog csilla, buzinkay géza, pólya tamás és martin józsef a szakdolgozatok keddi védésénél. (a bizottság ötödik tagja én voltam:)

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

1 komment

Címkék: martin józsef buzinkay géza herzog csilla pólya tamás


2010.01.19. 20:22 B à la Brown

Játszanak a gyerekek

hétfő késő délutáni idill:

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

2 komment


2010.01.18. 20:10 B à la Brown

Valaki ellen irányuló tevékenység

baktay ervin egyik megállapítása ma is elgondolkodtató:

"az ind felfogás nem vezet tétlenségre: csak azt a tevékenységet szünteti meg, amelyet mi nyugatiak, úgy látszik, egyedüli tevékenységnek tartottunk: az anyagi, elkönyvelhető, ereedményt hozó, érdekektől szított, mindig valami vagy valaki ellen irányuló tevékenységet".

- ezt csak azért írom, mert szombat-vasárnap könyveket faltam, főleg indiáról. ezt csak azért írom, mert megvan a nyári programunk, meg a repjegyünk is, megyünk indiába, a himalájába, nyugat-tibetbe...

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

1 komment

Címkék: india


2010.01.15. 17:42 B à la Brown

Egészségház utca, Eger, vizsgaidőszak

mentem múltkor dolgozni az egészségház utcán, és volt újságíró kollégám, sike sanyi elkapott egy rövid nyilatkozatra, ami aztán megjelent a hevesmegyei hírlap vasárnapi számában, meg itt is:

http://heol.hu/heves/kozelet/vizsgaidoszak-mas-ez-mar-mint-husz-eve-280222

amúgy baromi sok a dolog, csütörtökön széchenyi ágival szigorlatoztattam médiaismeretből, meg pénteken is (az álló kép ekkor készült eredményhirdetés előtt), péntek reggel egy kollégám helyett írattam, a másik két kép meg akkor készült:)

szóval zajlik a vizsgaidőszak

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

9 komment

Címkék: eger egészségház utca egri főiskola


2010.01.14. 21:25 B à la Brown

Szekszárdi séta és kávé

míg pesten az emberek a bkv-miatt stresszeltek, addig én az ország szépséges kisvárosaiban sétáltam, kávéztam. pécsről egerbe tartván például megnéztem megint szekszárdot, sétáltam és természetesen ittam egy finom kávét:)

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Szólj hozzá!

Címkék: szekszárd


2010.01.14. 21:12 B à la Brown

Újabb éj a Napraforgóban

szóval pécs egy tök jó szálláshelye a napraforgó. aki a kultfővárosba utazik, annak csak ajánlani tudom. én is ott töltöttem a hétfő estét:)

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Szólj hozzá!

Címkék: pécs napraforgó wellnesház


2010.01.14. 20:54 B à la Brown

Januári alkonyi napsütés, Pécs, 2010. január 11.

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Szólj hozzá!

Címkék: pécs dóm tér


2010.01.14. 20:50 B à la Brown

Fenntartható fejlődés

a pécsi földrajzi iskola eddig csupa pozitív élmény. jó élmény volt nyáron a felvételi, az összes óra érdekelt és most az első vizsgám is különleges élmény volt. hajnal kláránál vizsgáztam fenntartható fejlődésből. napok óta benne vagyok a témában, igencsak hatással volt rám a disszertáció.

aki egyébként valamit is gondol a jövőre, az olvassa el, innen letölthető pdf-ben:

http://foldrajz.ttk.pte.hu/tarsadalom/letoltes/teljes_szerkesztett_1.3.pdf

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Szólj hozzá!

Címkék: pécs fenntartható fejlődés pte hajnal klára


2010.01.13. 23:53 B à la Brown

Nekem Pécs a főváros

kekeckedtem és kritizáltam, barátommal elemeztük sokat, mi vacak pécsben. hétfőn meg csak hallgattam a sok okost, akik elemezték a megnyitót.

hétfő óta ezért szurkolok pécsnek. nem érdekel a politika. három napig ideges voltam, le is tiltottam magam, hogy ne írjak indulatból. most sem teszem, hajrá pécs. ennyi.

hétfőn egyébként ilyen hangulatú volt a város:

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

4 komment


2010.01.13. 23:00 B à la Brown

Megnyitó Pécsett, nélkülem (Fotó: Huszti István)

vasárnap volt a megnyitó. (fotó: huszti istván, index.hu)

én csak másnap értem le európa kulturális fővárosába:(

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Szólj hozzá!


2010.01.08. 23:32 B à la Brown

Gombavató - honnan a hagyomány?

egri kisdiákként én azt hittem, a világon mindenhol gombavató van. aztán kiderült, hogy senki sem érti ezt a szót, eger városán kívül mindenhol szalagavató van. namármost az elmúlt 20 évben nem sikerült kiderítenem, hogy az ország többi részétől eltérően miért is gombavatónak hívják ezt a dolgot. akinek ötlete, vagy tudása van, nosza bátran kommenteljen.

btw, feleségem pár hete volt gombavatón. nem egy friss hír, de a fotók (fotoviktor) most jutottak el hozzám. az első képen az egyik kedvenc osztályában két kedvenc tanítványával, evelinnel és vivivel pózol:)

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

3 komment

Címkék: ggcg balázs vivien asszonyi evelin gombavató


2010.01.08. 23:22 B à la Brown

Leckekönyvelés digitáliában

a péntek a jegybeírásról, főiskolai irodámban ügyelésről szólt. az egyik levelezős hallgatómat, mariettát le is fotóztam - ő egyébként nemrég székesfehérváron lett televíziós-híradós:)

(a neptunról és az indexről mindazonáltal az a véleményem, hogy olyan ez, mintha úgy vezették volna be az e-mailt, hogy minden egyes elektronikus levél után a postára is el kellene menni egy felbélyegzett borítékkal:))

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Szólj hozzá!


2010.01.08. 19:50 B à la Brown

Egy tökéletes este

séta a ropogós hóban, egy jó beszélgetés közben egy pohár finom bikavér - már ez is elég lett volna, de volt még ebben az estében egy jó darab, egy jó rendezés, sok jó színész, aztán egy beszélgetés a pohár bor mellett íróval, rendezővel, színésznővel, ja és ne felejtsük el, ősbemutató volt. alább mellékelem a hivatalos sajtóanyagot, egy képet a darab írójáról (forrás: kikötő) és egy (saját) képet a színházról csütörtök éjfél körül. hihetetlenül imádok hóban járni színházba. tudom, hogy most azt gondoljátok, hogy nincs összefüggés, pedig dehogynem. :))))

akkor a sajtóanyag:

Folytatódik a trilógia
Január 8-án mutatja be a Gárdonyi Géza Színház társulata A törött nádszál című drámát. Ez Márton László történelmi trilógiájának harmadik része; harmonikusan illeszkedik a korábbi részekhez, melyeket már megismert és megkedvelt az egri közönség.
Zsigmond, miután megszilárdította hatalmát, Prágába utazik, hogy a törökök elleni újabb hadisegélyről tárgyaljon. Azonban Erdélyben elterjed, valójában le akar mondani a fejedelmi székről, és át akarja adni Erdélyt a császárnak. E híresztelések nyomán a fejedelmi udvarban újult erővel tör ki a hatalmi harc – írja a darabról Radnóti Zsuzsa.
„Ha rátámaszkodunk egy nádszálra, az átszúrja a kezünket, mint ahogy Zsigmond sem támasza az országnak” – mondja Csizmadia Tibor. A rendező szerint a történelmi játék kerüli az aktualizálást, mégis a mához szól, megszólalnak benne a mai életérzések is. Ha elhangzik egy-egy olyan mondat, ami a mai társadalmi vagy politikai helyzetre rímel, az természetesen a nézőben is rezonanciát kelt. Ez a színház dolga, hogy valamilyen módon megmutasson, felkavarjon és élményt jelentsen a nézőnek. (pcs)
 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Szólj hozzá!

Címkék: márton lászló csizmadia tibor a törött nádszál


2010.01.08. 19:35 B à la Brown

Té(l)home

az a szerencse, hogy egy 185 oldalas disszertációt olvasok és tanulok belőle, mellette meg vagy tíz szakdolgozatot bírálok. közben kint gyönyörűséges hó van/volt. szóval az a szerencse, hogy nem volt időm írni, mert akkor tuti kiosztom az emberiséget egy jó kis morgásommal:) a morgást most megúsztátok, de féljetek feleim, fogok erről a kérdésről posztolni még:)

amúgy ilyen a (pannon) völgy csütörtökön. nem T-home (Télhó(m) - az értetlenkedők kedvéért: ebben a pillanatban született ez a szóvicc. :D tudom irritálja az embereket ha el is kezdem magyarázni, akkor hát: házikó a hóban: tél-home :DDD

juteszembe a hír: vettem egy új pannon mobilnet modemet. gyorsabb mint a vezetékes téli otthon :PP

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Szólj hozzá!


2010.01.08. 19:26 B à la Brown

Lakásavató pezsgőzés a világ leghosszabb városában

a világ leghosszabb városa eger: csebokszáritól (oroszország) egészen kanadáig tart. no ebbe a városrészbe voltunk hivatalosak szerdán (január 6-án) egy lakásavató pezsgőzésre:)

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Szólj hozzá!


2010.01.08. 19:23 B à la Brown

Vonat ment a szállodába Helsinkiben

nyilván erről mindenki hallott, hogy "Egy utasok nélküli személyvonat túlfutott hétfőn a helsinki pályaudvaron és szállodának ütközött, de csupán anyagi kár keletkezett." a hírt csak azért idézem, mert egy ismerősöm kint él helsinkiben, s ő fotózta az alábbi képet:) ügyes paparazzi vagy tyynd:))
 

erről jut egyébként eszembe. ha valaki leküzdhetetlen kényszert érez arra, hogy csámborgásáról beszámoljak blogomban, nosza, küldjön képet. :)

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Szólj hozzá!

Címkék: helsinki


2010.01.05. 23:53 B à la Brown

A hó a társadalomban

wazze, na érdemes volt wikipédiát olvasni. megint tanultam valamit. aszongya hogy:

"A hó a társadalomban / A hó több téli sport fontos kelléke: például síelés, szánkózás. A közlekedésben fennakadásokat okozhat a nagy mennyiségű hó. A hó jó játéklehetőség: a hógolyózás és hóemberépítés az európai kultúra részei."

ajjjajjjjajjj :DDDDD gyönyörű mondatok. megpróbálom megtanulni őket :DD

amúgy meg, csak annyit akartam nulla hírértékileg írni, hogy imádom a havat. meg a gyerekek is imádják. úgyhogy már három napja élvezzük. ja, és wikipédia helyett érdemes ránézni a legfrisebb időjárási helyzetképre:

http://www.metnet.hu/

onnan való az a térkép is, melyet e poszt írásakor való hőmérsékletet mutatja :) az alábbi képek meg mostanság készültek ám. ilyen helyen lakunk na. megmarad a hó. (de az is lehet, hogy én maradtattam meg: nem túrtam le a járdát :DDD)

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

3 komment


2010.01.05. 23:30 B à la Brown

Zöld Horizont

zöld horizont - az egri baráz csaba szerkesztésében egy igen igényes kiadvány, melynek legfrisebb számát most hozta a posta. de hozzáférhető persze neten is.

"2006. szeptemberétől kezdődően kéthavonta jelenik meg a Bükki és Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területének természetvédelmi helyzetét, a régió természeti értékeit, az aktuális "zöld eseményeket" bemutató periodika ZÖLD HORIZONT címmel. A lapot az Észak-magyarországi régióban terjesztjük összesen 20.000 példányban."

bővebben itt:

http://www.bnpi.hu/?m=horizont

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

1 komment


2010.01.05. 01:01 B à la Brown

föcici és rézington

igen, ez egy újabb képvicc. egykori tanárom, a szegedi földrajzos szilassi péter nemrégiben 40 éves lett, és persze hogy félbevágott földgömb-alakú tortával ünnepelt. namármost viccelődtek vele, hogy az nem is földgömb, hanem cici. feloldom a problémát egy szóviccel: föcici.

amúgy meg lányomnak beüzemeltem újra az anettlitől kapott világítós földgömböt, mesélek nekik erről arról. például japán és a fuji hegy volt a téma. erre kilencéves lányom: ha az U betűt I-re cseréljük, meleg helyet kapunk: Fiji. namármost honnan a francból tud ő a Fiji szigetekről. én biztos nem tanítottam rá:)

tanítottam neki viszont amerikát. hol van a földgömbön, mi az usa fővárosa, hawaira hogy kell menni és kihez tartozik, ilyesmit. erre benyögi kaján vigyorral:

Rézington (hamár van Washington :DDD

(esküszöm nem lányomra akarom kenni, ezt tényleg ő találta ki:))))

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Szólj hozzá!

Címkék: washington fuji fiji


süti beállítások módosítása