"ÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ, az én városom." ahol az útnak vége, énekelte fahangon a múltban a kisváros főcímdala. szóval kisváros, óóó, az én városom, végre egri napok, sok sok munkával. élveztem az órákat az elsőéves fősulisaimmal, de még a megbeszéléseket is élveztem, meg a tanszéki értekezletet is. pedig nem az értekezős típus vagyok. egri napok, megtelt pezsgéssel a város, a fősulisok elözönlötték szeptember közepén, indul a szemeszter, de amúgy is pezsgett eger, kárpát medence kincsei egerben, dínomdánom a dobótéren. új tanítványok mellett régi ismerősök, a B épület előtt összefutottam teszári nórával, a dobó téren pedig egy régi gimistársnőmmel, bírom a csajt, el is rejtettem róla egy képet amint fotóz, egész jó képeket csinál, egerről is. egri napok, exhibicionizmusom a tanításon kívül idegenvezetésben is kicsúcsosodott, péntek délután körbevittem egy jászberényi csoportot egrián, élveztem hogy megmutathatom nekik, óóóóóóóóóó, az én városom.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.