Csámborgó

bő egy év búvópatak lét után egy kis ébredés. jelentkeztem turisztikai bloggernek Szarvasra, a nyárra. hogy Miért éppen Szarvas? hamarosan jelentkezek a részletekkel :)

folytatás itt:

http://szeretemszarvast.blog.hu/

• Az eddigi legjobb nap: Mar 27, Sat 8758
• Az utóbbi 7 nap átlagos PI értéke: 1217
• Az utóbbi 7 nap átlagos PI / látogató értéke: 1,339
• Az utóbbi 30 nap átlagos PI értéke: 399
• Az utóbbi 30 nap átlagos PI / látogató értéke: 1,434
• A blog indulása óta az összes PI: 55186

amíg én szigetvárról jöttem egerbe, addig gyermekeim sárospatakra utaztak táncversenyre. fiam második lett (a képen egyes rajtszámmal), lányom pedig arany minősítést ért el (5-ös rajtszámmal, zöld ruhában).

vasárnapi villámlátogatás egerben: a szúnyog közben bolhapiac volt. nosztalgiáztam, 1989-ben itt még lengyelpiac működött:)

igen, tegnap letrolloztak egy kommentben. egy kommentben a 179 közül, amit egy fél nap leforgása alatt kaptam a villanykapcsolgatással kapcsolatos véleményemre. hogy miért ilyen sokat, az nyomban kiderült: az index blogketrec szerkesztőjének megtetszhetett írásom, s tegnap szinte egész nap címlapon volt az index.hu-n. az eredmény pár óra leforgása alatt 6752-en olvasták írásom, oldalletöltés: 8758. amikor hazaértem a szigetvár-eger utazásomról, és megtudtam hogy címlap, akkor azt gondoltam, hogy sokkal többen elküldenek a fenébe. igen, voltak akik elküldtek, de alapvetően pozitív csalódás volt ez az egész.

kaposvárról útközben hazafelé beiktattam balatonszemesen egy tópart sétát, mólón üldögélést és csendes napozást. én voltam az egyetlen sétáló a szemesi tóparton:)

miután kimorogtam magam kora reggel szigetvárott, elmentem kaposvárra. ha a keresztülutazás számít, akkor már voltam egyszer (2006), de valahogy számomra ez a legfélreesőbb magyar város, soha nem esett útba, most direkt oda készültem egy városnéző sétára. jah, kaposvárról rengeteget hallottam gyerekkoromban, édesapám ugyanis itt volt katona:)

kapcsold le a villanyt. a hócipőm van tele ezzel az egésszel. pedig ha nagyképű lennék, nagyobb környezetvédőnek tartom magam, mint sokan, akik villanyoznak ma este. persze, figyelemfelhívás, miegymás. oké. de. de nagyon nem szeretem az álságos dolgokat. és ez nagyon nagyon álságos! olyan ez mint az este fogyókúrázz egy órát, még salátalevelet sem ehetsz, merthogy az jó a testednek. igen jó: ha előtte nem eszel este hatkor csülökpörköltet, mellé szaftos marhapörköltet desszertnek. szóval, az a nyamvadt 11 wattos lámpa ma este nálam égni fog, nem kapcsolom le. én ugyanis a földnek ezzel nem ártok annyit, mint azok az embertársaim, akik lekapcsolják ugyan ma este trendiségből a pilácsot, de előtte még mikróznak egyet, meg a légkondit is bekapcsolják, merugye már túl meleg ez a tavaszi húsz fok. wazze. gondolkodjunk már emberek!!! ne a villanyt kapcsold le! ne mikrózz, ne légkondizz fölöslegesen. mert amíg egy trendi környezetvédő légkondis irodában aszongya nekem hogy ugyan kapcsoljam már le a villanyt, azt elküldöm csendesen a fenébe. na, jöhetnek az anyázó kommentek!

járai őrnagy a kisvárosban mindig evett. végváron-szigetváron jártamban én is beültem egy szerájba egy jó nagyot enni. a késő délután maradék részében pedig megnéztem a várat, zrínyi szobrát, ali pasa dzsámiját (az a fehér templom ott).

az éjszakát is egy szigetvári karavánszerájban töltöttem, vilmos császár apartman a neve, kellemes hely:

http://www.vilmoscsaszar.hu/index2.php?nyelv=magyar

gyuricza lászló az idegenforgalom természetföldrajzi alapjai címmel tartott ma előadást pécsett. hogy ezt és az előtte kezdődő reggel kilences előadást hallhassam, éjjel 3.30-kor kellett kelnem és elindulnom egerből. nem álltam meg még cigiszünetre sem:)

amúgy: pécsett már láttam virágozni aranyesőt:)

mintha strandon frizbizgettek volna a fiúk, a kapu előtt dobogatták egymásnak a labdát, nem nagyon mertek rálőni - így aztán ki is kaptak 12-4-re a partizán belgrádtól. mondom én ezt ugye laikusként.

amúgy a napot az uszodában kezdtem (reggel fél nyolckor oda vittem fiam úszni), s ugyanabban a vízben zajlott le aztán este az euroliga mérkőzés. amúgy meg ez is nagy dolog, egyetlen magyar csapat az eger. szóval akkor is: csakazeger!

dél-koreáról hallgattam meg jocóval egy előadást délután, a magyar földrajzi társaság eger-bükkvidéki osztályának ülésén. ütőné dr. visi judit tartotta.

ott volt ráczanna, meg keszthelyivali, meg nagypál, meg frankkrisztiék, szóval mindenki aki számít, ha hírlap-színház van. csuda este volt megint, kevesebb röhögéssel, de görbetükörrel, zeitstückkel, egyszer és sohatöbbettel.

vizler bandinak ajánlottam a kék holdat. én hétfőn olvastam: megtartottam reggeli órámat, aztán délelőtt tízkor bevackoltam, elő a könyvet, és azt vettem észre hogy délután fél öt lett hirtelen.

james hilton könyve szerintem tetszene neki. amúgy meg sok embernek kötelezővé lehetne tenni:) nem az ökovonulat (1930-ban íródott), de olyan dolgokról ír, amit néha meg lehetne szívlelni. például mértékletesség. mértékletesség mindenben. (tessék ezen gondolkodni, érdekes paradoxonok jöhetnek ki - vagy: kijön egy élhető és élvezhető élet :D. na nem osztom az észt, mert nekem is kevés van. tessék olvasni, higgyük el biztos megvan valakinek, kérdezzünk rá véletlenszerűen. :))

ősszel még a kempingtől bevittem a belvárosba. völgylakó volt ő is. pár szót váltottunk, azóta nem láttam, csak a hír érkezett:

"Elhunyt Váli Zita

"Hiller István oktatási és kulturális miniszter kiemelkedő színművészeti és színháztudományi tevékenységéért Jászai Mari-díjat adományozott Bozó Andreának, a Gárdonyi Géza Színház színművészének. "

néhány saját fotó bozó andreáról, színpadon (velencei kalmár, hírlap-színház) és színpadon kívülről (mrozekkel beszélgetve és az átrium ablakábó figyelve). van egyébként csámborgós képem is a színésznőről, de azt már publikáltam egy turista magazinban:)

szeretek kevéssé ismert helyekre csámborogni, vagy nem mindig a mainstreem ünnepi tömegekkel birkáskodni. március 15-én a felvidéki (komárom és párkány között), a duna melletti Zsitvatő (Žitava) faluba mentem a zsitvatoroki békekötés 2006-ban felavatott emlékművét lefotózni.

fél éve repültem legutóbb pozsonyból, azóta rohamosan fejlődik a reptér, új épületek, irányítótornyok, rá se ismertem. a ryanair állítólag regionális központtá fejleszti, s ez látszik is. mi meg addig persze hogy visszafelé haladunk, a malévvel töketlenkedünk itt, meg az egyetlen pesti repterünkkel... wazze.

a sztyuvi már mondta, hogy finiseljem be a fotózást, mert nehéz leszállás következik a viharos szél miatt, de pont saját figyelmem elterelése céljából azért inkább kattintgattam még kicsit. a képen a duna bősi duzzasztása látszik, mellette somorja városa. előtte somorjából küldtünk egy sms-t baskának (aki akkor épp milánóban kávézott), a repülés után pedig az ottani billában liptói sajtot szereztünk be. ezt azért szerettem volna elmondani somorjáról :DDD

belgiumból a hazafelé repülőúton könnyen felismerhető volt a németországi passau. így sikerült a fotó 10 km magasból

marches-les-dames az a hely, ahol első albert belga király sziklamászás közben lezuhant és meghalt. mi túrázni mentünk oda, és túléltük. :)))

három vacak kép az amúgy szépséges namur városáról :)

sültkrumpli, suna sétálóutcával meg sínház (nem kimaradt a "z", hanem így is lehet hívni a pályaudvart:)) charleroi hangulatképek 2010. március 14-én, vasárnap.

"Maradt még meggyes sör Begiumban? Milyen volt a kirándulás? Merre jártatok? Hány napig voltatok? Szállást hol sikerült találni? Kedvező volt az idő?" -- ezeket a kérdéseket írta egy kedves barátom, most röviden megpróbálom összefoglalni:

szóval meggyes sör (kriek) maradt még, mert mi a málnás hoegardenre álltunk rá, egy heppignies nevű kis falu mégkisebb kocsmájában, azt toltuk. hogy merre jártunk? a repülőnk bruxelles south - charleroi airporton landolt, mi nem is nagyon mentünk messzire, két éjszakát a reptértől pár száz méterre fekvő etap hotelben aludtunk, aminek ugye előnye, hogy ingyenes a transzfer, másrészről pedig reggeli indulásnál sem lehet lekésni a gépet, ha valami baj van, akkor is át tudunk sétálni becsekkoláshoz:))

két éjszakát töltöttünk mindössze belgiumban (pontosabban vallóniában), megnéztük charleroi városát (ez amolyan belga ózd, kicsit azért pucosabb kivitelben), ettünk itt sok sültkrumplit a hamubasült bogácsánk mellé, így három napra az étkezésünk mindössze 3 euró 60 centbe került (sportot űztünk a low budgetből, a repjegyünk 5 euró, oda vissza 10 volt mindenféle illetékkel:)))

és természetesen elvonatoztunk namur városába is (hétvégi akciós 50%-os vonatjeggyel:), onnan meg ki az ardennekbe, de erről majd egy másik posztban, itt túráztunk egy szép sziklafalon, szóval városnézések, túra, málnás sör, sültkrumpli, ezek jellemezték belgiumi kirándulásunkat:)