nem gondoltam, hogy 2009-ben még fotózhatok főút mellett aknaveszélyt jelző táblát. a délszláv háború után közvetlenül erre kóborolva ez természetes volt, tudom azt is hogy lassú az aknamentesítés, dehogy szerbiából átkelve horvátországba még ilyen táblák tömkelege fogad, azt nem gondoltam. ezért utánanéztem, s kiderült: horvátországban még mindig egymillió akna van...
("A taposóaknák a világ sok országában hatalmas problémákat okoznak. Jelenleg mintegy 60-100 millió akna fekszik a föld alatt. Becslések szerint évente legalább 15-20 ezer embert sebesítenek vagy ölnek meg. A legérintettebbek azok az államok, melyek területén az elmúlt évtizedekben harci cselekmények voltak, gerillaháborúk folytak. Ebből a szempontból a térségünkben nemrég folytatott harci cselekmények eredményeként Jugoszlávia egyik utódállamában, Horvátországban becslések szerint közel egymillió taposóakna maradt vissza, még több ezer négyzetkilométer területet kell átfésülni és megszabadítani az aknáktól. - http://www.fokusz.info/index.php?cid=1409458913&sid=1667224876)
egy horvát hetilap így írt a problémáról 2004-ben:
"Még mindig halálos baleseteket okoznak az aknák
A Horvátországi Aknamentesítő Központ 1998-ban alakult, ekkor kezdődtek az aknamentesítések. Ennek ellenére 88 halálos kimenetelű aknarobbanás volt azóta, 93 személy pedig maradandó sérüléseket szenvedett. A legnagyobb veszélynek a vadászok, mezőgazdászok, a gyerekek, valamint az aknamezők közelében élő lakosok vannak kitéve, akik egy idő után „elfelejtenek" figyelni a veszélyre. De az aknáktól nem csak a civilek sérülnek meg, az említett időszak alatt 46 pirotechnikus is áldozatukul esett. A 2004-es új esztendőben eddig négyen robbantak föl.
- A legtöbb eset arról tanúskodik, hogy azokat éri baleset, akik az aknamentes övezet közelében együtt élnek a veszéllyel, és saját felelősségükre, a figyelmeztető táblák ellenére, rámerészkednek az aknásított területre, és ilyenkor történik meg a baj – mondja Dubravko Krušarovksi, az Eszék-Baranya megyei aknamentesítő központ vezetője. - A legtöbb baleset tavasszal és ősszel történik, hiszen ilyenkor intenzívebbé válnak a mezőgazdasági munkálatok a földeken. Megkezdődik a szántás-vetés, majd jön a betakarítás, aztán ismét a szántás következik. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy nincs a birtokunkban minden információ a terület veszélyességét illetően. Sajnos, emiatt nagyon sok civil és pirotechnikus is ki van téve a veszélynek. Gondot jelent a már meglévő figyelmeztető jelzések karbantartása, melyek kihelyezése egy adott területre többször is megtörténik: előtte, közben és az aknák felszedése után. Nagyon sokszor megtörtént, hogy ezek a táblák eltűntek. Az emberek kiszedik őket, paradicsomkarónak használják, a táblákkal pedig melléképületeiket foltozzák… A Horvát Aknamentesítő Központ munkáját tehát nem az időjárás, a terület domborzata, a műszaki felszereltség vagy a szakemberek hiánya gátolja a legjobban, hanem a polgárok felelőtlensége. Ha valakit baleset ér, csak magát okolhatja érte. Legutóbb egy 46 éves eszéki férfi horgászni indult. Otthonától nem messze, egy kitaposott ösvényen, aknára lépett. Családja hiába várta haza. Fontos, hogy komolyan vegyük a jelzéseket, illetve az aknagyanús területeket, bármennyire is hozzá tartoznak már az alattomos szerkentyűk hétköznapjainkhoz."
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.