"bazmeg ha nem mersz rola irni akkor inkabb ne irj rola egyaltalan" - ezt ma éjjel cseteltem stockholmból egy berlinben élő emberrel, akinek adok a szavára (mégha ez olykor nem is érzékelhető). szóval olvasta a blogom, s persze beszéltünk erről is, blogírásról, mi tetszik neki, mi nem. egyelőre még kiforratlannak érzem, de azért írom tovább.

ehhez, a szabadon írni témához kapcsolódóan találtam tök véletlenül egy hamvas béla idézetet, idekopizom, s ajánlom minden blogolvasóómnak: "Egyszer. Mindig csak egyszer. Mindig először, mindig utoljára. Nem a törvényt keresni. Szabadnak lenni. Nem alkalmazkodni. Elhatározni. Nem a megszokás. A váratlan. A kaland. A veszély. A kockázat. A bátorság... a küszöbön állni. Folytonos átlépésben lenni. Élve meghalni, vagy meghalva élni. Aki ezt elérte, szabad. És ha szabad, belátja, hogy nem érdemes mást, csak a legtöbbet."