német folytonégő - így hívta nagyapám azt a kályhát, amit 1997 hideg novemberében kaptam tőle, hogy ne fagyjunk meg már itt a szépasszonyok völgyében, ahol akkor még csak a bor, gáz nem folyt. ma már van gáz is meg bor is, bár előbbit néha az ukránok nem palackozzák, így a biztonság kedvéért beüzemeltük újra. hangulatilag aztán begyújtottunk vele januárban, s bizony utánozhatatlan az a meleg amit a faropogásos ad, gyerekek is követelték, hogy beszéljen a kályha, így tegnap délután megint volt tűzrakás, kosztolányi is említi versben hogy "a kályha zúg, a hóesés sűrű; a lámpafény aranylik a kalácson" szóval jó volt tüzet rakni, bár se hóesés, se kalács nem volt sajna.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.