Csámborgó

a HTM legújabb számában arról is beszámolok, hogyan barlangásztam motorcsónakkal nyáron málta szigetén:) a cikkben nincs benne, hogy a kék-barlang kávézójában véletlenül ráléptem egy alvó macskára ami véresre karmolta a bokám, pár másodperc múlva pedig egy darázs döfte belém a fullánkját - ezért most a cikk kapcsán idemásolom utinaplóm kék-barlanghoz kapcsolódó bejegyzését:

Kék-barlangnak hívott hely több is van a világon (például a Nápolyhoz közeli Capri szigetén, vagy a horvátországi Bisevo szigetén, illetve több görög szigeten is találunk ilyet), de a legismertebb talán mégis Málta Kék-barlangja. A máltai nagyközségtől, Zurrieqtől délnyugatra található a Blue Grotto (Il-Hnejja, Kék-barlang), de busszal nem erre, hanem Qrendi falun keresztül lehet ide eljutni Málta fővárosából a 38-as vagy a 138-as busszal. A környék kétségtelenül legnagyobb nevezetessége ez a messze földön híres természeti szépség, ahová Zurrieq és Qrendi falutól is egy két kilométer hosszú aszfaltúton juthatunk el, s egy bekötőúton ereszkedhetünk le a Wied iz-Zurrieq-hez. Innen 7 euróért egy oda-vissza félórás motorcsónakúttal juthatunk el, nyolcszemélyes csónakokkal a híres barlanghoz. A tengerről nézve már a meredek sziklás part is lenyűgöző, amelyen az 1637-ben emelt Torre Sciuto őrtorony emelkedik. A motoros bárka több barlangot is útba ejt, ugyanis e tengerparti sziklás mészkőfalak tele vannak kisebb-nagyobb barlangokkal: ezeket a tengervíz alkotta meg, a hullámok szülöttei ezek a barlangok, úgy is nevezhetjük őket hogy abráziós barlangok. (abrázió = tengerek, tavak partromboló tevékenysége). A barlangok sorában legnagyobb a 30 m magas és 90 m széles Kék barlang, ahol különösen délelőtt látványosak a fényhatások. A látvány a felső turistaútról is megkapó, innen egy ormányát a vízbe lógató elefántra emlékeztet a hatalmas abráziós barlang. Miután a csónakos ember gyorsan megmutatta a hihetetlenül szép fényhatású barlangokat, visszafordul, s máris újra Wied iz-Zurrieq kikötőjében vagyunk. Amikor feleségemmel 2008. augusztus 12-én, kedden itt jártunk, akkor is kevésnek éreztük az időt nemhogy a bámészkodásra, de még a fényképezésre is. Egy gyors álom volt mindössze az egész csónakázás, ráadásul azért is álomszerű volt, mert egy kedves barátnőm, Gáll Franciska alteregója is velünk utazott a csónakban. Erről írtam is egy sms-t Pajkos Csikónak, alias Pápai Dórinak, aki éppen ekkor Franciskával Franciaországban tartózkodott: „Hihetetlen, de a máltai kék-barlanghoz hajózván láttuk ma Franciska alteregójátJ!! A délben elküldött üzenetünkre Pajkos Csikó egy fél órán belül válaszolt is: „Hihetetlen! Ma a reggelinél láttam őt, de eltűnt! Máltára? Tudhat vmit… Megyünk túrázni, Fro, nem irigyellek (annyiraJ) Csók” Az sms-en kívül írtunk egy kékbarlangos képeslapot is Franciskának a kistarcsai címére, aminek aztán nagyon örült, s immár Egerben, augusztus 22-én kaptunk rá egy válasz sms-t: „Halihó! Tegnap értem haza, most kaptam meg a képeslapotokat, jól esett, köszönöm! Aktuális még a fordítás? Bocs, csak egy hónapig nem láttam internetet! Jól vagytok? Csók”. Egyébként a Kék-barlangnál már amúgy is nagyon sokat emlegettük Franciskát, mert másfél héttel azelőtt a Balatonnál vele álmodtam. Sokat beszélgettünk róla, illetve sokat meséltem Monának, hogy milyen jó fej csaj. Mindezt egy kávé mellett tettük, ami egy kicsit peches kávézás volt: kezdődött azzal, hogy a csónakban egy méterre a parttól levettem a mentőmellényemet, amire egy máltai rendőr a parton meg akart büntetni. Ezután gyorsan beültünk egy kávézóba, ám az asztalhoz menve véletlenül ráléptem egy alvó macskára, testsúlyomat ráhelyezve, s mivel nem tudott szabadulni, véresre karmolta a bokám. S ha még ez nem lett volna elég, a combomba belenyomta fullánkját egy darázs. Arról már nem is beszélek, hogy a Kék-barlang előtt a fügekaktusz gyümölcsét hámoztam, s a tenyerem telement a kaktusz apró tüskéivel. S még mindemellé a pár nappal ezelőtti megfázásomnak köszönhetően kegyetlenül köhögtem is. A kávé mindazonáltal igen finom volt a Kék-barlang melletti kávézóban.