öt évet laktam a tisza partján, s már akkor is izgatott, hogy milyen az a hely, ahol a dunába ömlik a nagy alföldi folyó. két nagy víz találkozása. egymásba ömlés. összeérés, folyás, elkeveredés.
a tisza partjáról aztán az északi hegyekbe keveredtem, s meszzebb kerültem a két folyó találkozási pontjától. de másfél éve újra izgatni kezdett a dolog, s most húsvéti szerbiai csámborgásunk során útba is ejtettük. falunevet nem írok, mert erről még cikket szeretnék írni, s ahogy a magyar sajtót ismerem, nos, nem nagyon bízok benne:)
s ha már magyar sajtó: az újságokból kiolvasható szerbia-kép bizony-bizony legalább olyan, mintha ez észak-korea lenne. veszélyes és durva ország, kívül az eu-n, stb, stb. ehhez képest fontolgattuk feleségemmel, hogy szerbiába disszidálunk, annyira jól éreztük ott (ismét) magunkat. az infrastruktúra, az autópályák, a bécsi kávézó, de a földeken is, dolgozó embereket láttam tömegével, a falvakban volt élet és gyerek, a kisfaluban volt újságostrafik, és csomó értelemben sokkal nagyobb szabadságérzetem volt mint az eu-n belül, jah, és volt idő. miután lefotóztuk a dunát fentről, elmentünk egy faluba, ahol nincs turizmus, és megkértünk egy szerb halászt, ugyan vinne már el minket csónakkal a tisza torkolatához. elvitt, pénzt nem kért, meg is sértődött mikor adni akartunk neki, s nem is fogadta el, sőt még egy kávéra s koktára is meghívott bennünket, megbeszéltük hogy milyen az élet itt s ott, ljubisa szamardzsicsot (borivoje surdilovicsot, surdát:) is kibeszéltük, meg megvitattuk szerbül a délszláv háborút is: ő horvátországban született szerb volt knin és skradin környékéről, a krka folyó mellől, 1995-ben el kellett hagynia otthonát, azért kötött ki itt a duna-tisza összefolyásnál. krka, duna, tisza. folyó-folyó.
sodor a víz, duna s tisza találkozott. szeretem a tiszát, szeged utáni életemben mindig azzal jöttem, hogy a tisza sodorta le az egyetemre barátaimat szegedre a vízgyűjtő különböző területeiről. van akit a küküllő meg a maros hozott székelyföldről, van akitt a gerje-perje rendszer, van akit kisebb alföldi vízfolyás, de tulajdonképpen szegeden mind összemosódtunk, mint fiatal hordalék.
kíváncsi voltam a torkolatra. lehet hogy öregszem.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.