csütörtök estétől, a színház utántól fájdalmak versenyeztek. hol a fogaim sajogtak, hol a mandulám fojtogatott, hol a fejem robbant szét a fájdalomtól. a három közül valamelyik mindig nyerésre állt:) én meg nem is csináltam semmit, csak néztem és szurkoltam, hogy melyik fájdalom nyer. végül a mandula-fogfájás páros összefogott, így hétfő reggel már kedvenc fogorvosomnál voltam gyöngyösön. ő az egyetlen, akit a számba engedek nyúlni, más fogorvosban nem bízom, másfél évtizede ő kezeli a fogaimat. szaid wattinak hívják, ő van a képen, másfél éve fotóztam le. a legjobb fogorvos.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.