HTML

Csámborgó

csámborgásaimról

Friss topikok

2009.09.26. 07:35 B à la Brown

Eger - Pécs

pénteken hajnalban eger-pécs. egypisilős-egymegállós megoldással majdnem sikerült levinnem 4,5 óra környékére az utazás idejét. az M3 hajnalban még ok, a hungária is viszonylag rendben, az M6 dunaújvárosig remek, forgalom nulla, onnan viszont a 6os út katasztrofális. döcögősen lehet eljutni csak európa kulturális fővárosába...

Szólj hozzá!


2009.09.23. 18:27 B à la Brown

Felavatták Lázár Ervin síremlékét

pont a múlt héten jutott eszembe autózás közben lázár ervin. szeltem át a tolnai szelíd dombokat, s bevillant, hogy lázár ervin itt nőtt fel. szekszárd mellett elautózva pedig az jutott eszembe, hogy biz itt érettségizett. egy ember addig él, míg beszélnek róla, vagy gondolnak rá. hát én gondoltam rá. autózás közben, rácpácegres... nekem még él lázár ervin. pedig 2006. decemberétől már máshol ír mesét. és igen, megint véletlenhalmozódás, észbejutás-rágondolás közben a felvidéki új szó honlapján olvastam, hogy:

"Felavatták Lázár Ervin író síremlékét hétfőn a budapesti Farkasréti temető művészparcellájában; az alkotás Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész munkája."

arra gondoltam, hogy egy poszt erejéig én is állítok egy rágondolós bejegyzést. s bár "tanákoztam" lázár ervinnel többször szegeden is és pesten is, sőt aludtam is ferencvárosi lakásában, csámborogni nem csámborogtam vele. interjút készítettem vele, főzött is finom gulyást, de az igazat megvallva, az interjú után lányával (fruzzsal) indultunk bulizni a közgázra. a lányával, akivel viszont jó barátságban voltam, számtalan pontján megfordultunk együtt az országnak, van egy képem is, a börzsönyben túrázva pont fruzsit ölelgetem. közben egy-két kulisszatitkot is mesélt a mesék keletkezéséről...

s bár az új síremlékhez mostanában nem megyek, két nap múlva megint keresztülautózok tolnán, gondolni fogok lázár ervinre.

emberek, olvassátok a könyveit! ...

 

Szólj hozzá!

Címkék: lázár ervin lázár fruzsina


2009.09.22. 22:42 B à la Brown

Világszépék a kisvárosban

világszépe csajokba botlottam délelőtt. van úgy, hogy ki se kell mozdulni egerből világlátni, a világ jön egerbe. ma délelőtt valami princess of the world - szépségverseny csajai voltak a városban. az egyik netújság így fogalmazott: "Eger kultúrájával ismerkedik ma a Miss Europe & World Junior Szépségverseny döntőjének mezőnye". -

na ja, így is lehet zsurnalizálni. a kultúrával való ismerkedés egyrészt azt jelentette, hogy fotózkodtak a polgármesterrel, aztán a dobó tér közepén is, sőt még a minorita templom lépcsőjén is pózoltak. aztán bementek a templomba is, ott tényleg volt két perc idegenvezetés :)

a szépségverseny 40 csaját sikerült mindeközben végigfotóznom, s volt köztük randa is, na. (innentől szubjektív:) a legrondábbak közé az olasz tartozott, a belarussz se volt túl teccetős, ráadásul mindig belevigyorgott az objektívembe. az angol debella volt, a cseh alaktalan, a török se volt valami szép, ahhoz képest hogy milyen sok szép török nőt láttam régi törökországi utazásaimkor. nekem a brazil se jött be... dehogy pozitív is legyen. a legszebbek közé tartozott a svéd, a norvég csaj is mutatós volt meg a szőke francia is. a fekete finn csaj is viszonylag csinos volt, s bár máltán nem láttam tavaly szép máltait, egerben a máltai versenyző is jól mutatott. rendben volt a dominikai csaj is. a szőke dél-afrikai leányzó is szép volt, de a magyar csajnak (Wigmann Bernadett) is valahol a dobogón kell végeznie. a döntő egyébként szombaton lesz csehországban.

1 komment

Címkék: eger szépségverseny princess of the world


2009.09.22. 18:22 B à la Brown

Megjelenik Mormogi képregénye!

mormogival persze csámborogtunk sokat régen. erdély, ausztria, lengyelország, mindenhová jött. több képet is őrzök, az egyik kolozsvári kocsmában készült (jobbszélen vigyorog) a másik a torockói hegyekben (középen mormogi, jobb szélen belényesi petya). ejj. jó kirándulások voltak. namármost ez a mormogi gyerek nemcsak kirándul, rajzol is. képregényt. fanatikusan.

nemsokára megjelenik, lesz ISBN száma is. gyorsan jegyezzétek elő, a pár száz példány szerintem gyorsan elfogy. részletek itt:

http://heti5kepregeny.blog.hu/2009/09/19/az_ev_durranasa

 

1 komment

Címkék: képregény torockó mormogi kolzsvár


2009.09.22. 18:14 B à la Brown

Mirelit Minaret

"a müezzin énekkel szólítja imára a hívőket a mirelitből"  

 

szombaton t móni dobta rám dombóvárról ezt a mélt, hogy egy diák írta ezt. a véletlenhalmozódás szabályai szerint az a durva, hogy pénteken a gimnazista csoportom kérdezte a minaret tövében állva, hogy ez mi? mondtam minaret. és az mi? elmagyaráztam. azt hittem a minaret megy. tudják az emberek. hát nem tudják. akkor most okítás következik: a képen egy minaret látható... az egri...

Szólj hozzá!

Címkék: eger minaret


2009.09.21. 19:24 B à la Brown

Vendégbarátság

örömség, vendégség, barátság, vendégbarátság.

3 komment


2009.09.20. 12:22 B à la Brown

Kerekes koncert Egerben

szombaton színház után este tízkor átsétáltunk a dobó térre. találkoztunk francseszkával és kristóffal, akikkel együtt hallgatuk s néztük meg a kerekes koncertet. eger egy élhető város, na. (saját fotók az egri koncertről)

érdekességképp katt ide:

http://elsosor.blog.hu/

 

1 komment

Címkék: eger kerekes band kerekes koncert


2009.09.20. 11:47 B à la Brown

Bifidus esensis (Gál Gábor fotóival)

szombat este végre színházban voltam újra, naggyon jó volt. a bifidus esensist néztem, élveztem. alábbiakban idézek a rendezőről, meg a szereposztást, meg pár próbaképet mellékelek gál gábortól (még több kép: heol.hu)

"- Régóta foglalkoztat a téma, hiszen képviselek egy generációt, amely keresi a helyét ebben az értékvesztett világban. A vadkapitalista nagy szabadságban rabokká váltunk, megbénultunk a lehetőségektől. Mintha válogatás nélkül mindent bezabálnánk. Az utóbbi időben nap mint nap csak gazdasági válságról beszélünk, de nem foglalkozunk önmagunk, a család, a társadalom válságba kerülésével. Azt is izgalmas témának találom, hogy mi, magyarok genetikusan hogyan reagálunk erre… Ezért kifejezetten a harmincas korosztály impulzusain keresztül jelenik meg a darabban, de a probléma mindenkit érint. Tárgyak pótolják a kapcsolatokat, vásárlás a simogatást. Az előadás egy kiürült világról, tehetetlen, sodródó fiatalokról, pótcselekvésekről szól. Több síkon beszél erről: a tánc, a mozgás és a próza nyelvén. Összefüggéstelen, súlytalan, durva, nyers mondatokkal a próza inkább elfedi a valóságot. Közben a tánc és a testbeszéd őszintén vall az érzésekről." - Barta Dóra rendező a darabról

Mozgás!-színház
Bret Easton Ellis novelláinak felhasználásával, Bart István fordításának felhasználásával írta: Almási-Tóth András
16 éven felülieknek!

Szereposztás
Susan, anya:Mészáros Sára
Martin, tv mágus:Schruff Milán
Mary Ann, mágus partnere:Bozó Andrea
Elena:Járó Zsuzsa
Eddy:Nagy András-
Tim, Cola:Bányai Miklós
Szuperférfi:Csere Zoltán
Darlene:Rubi Anna
Patty:Kulcsár Noémi
Creatures of the night:Túri Lajos, Horváth Zita, Kulcsár Noémi, Rubi Anna, Csere Zoltán


Rendező:Barta Dóra
Koreográfus:Barta Dóra
Díszlettervező:Gróf Gyula
Jelmeztervező:Földi Andrea
Asszisztens:Mirkóczki Zita
Súgó:Bajusz Orsolya
ügyelő:Bajusz Orsolya
Rendezőasszisztens:Ivády Erika

 

Szólj hozzá!


2009.09.19. 12:36 B à la Brown

Egri napok

"ÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ, az én városom." ahol az útnak vége, énekelte fahangon a múltban a kisváros főcímdala. szóval kisváros, óóó, az én városom, végre egri napok, sok sok munkával. élveztem az órákat az elsőéves fősulisaimmal, de még a megbeszéléseket is élveztem, meg a tanszéki értekezletet is. pedig nem az értekezős típus vagyok. egri napok, megtelt pezsgéssel a város, a fősulisok elözönlötték szeptember közepén, indul a szemeszter, de amúgy is pezsgett eger, kárpát medence kincsei egerben, dínomdánom a dobótéren. új tanítványok mellett régi ismerősök, a B épület előtt összefutottam teszári nórával, a dobó téren pedig egy régi gimistársnőmmel, bírom a csajt, el is rejtettem róla egy képet amint fotóz, egész jó képeket csinál, egerről is. egri napok, exhibicionizmusom a tanításon kívül idegenvezetésben is kicsúcsosodott, péntek délután körbevittem egy jászberényi csoportot egrián, élveztem hogy megmutathatom nekik, óóóóóóóóóó, az én városom.

Szólj hozzá!

Címkék: eger


2009.09.17. 07:13 B à la Brown

Bohém Caffé

"Kihalófélben lévő faj a Pedagogus fanaticus egyede. Különleges tulajdonsága, hogy szereti a munkáját. A fajról érdemes tudni, hogy ritkán előforduló, nem alkot nagy csoportokat, általában önállóan, vagy egy max.2 társával együtt alakít populációt. Szaporodásra ezért közvetlenül nem képes. Magas tűrőképességű, jól bírja a környezeti viszontagságokat, ingerszegény környezetben is elél, de környezetét rendszeresen képes változtatni, tehát a körülötte élő fajokra jó hatással lehet (pl. Pedagogus munkaundorus). Helyváltoztatásra képes, éppen ezért nehéz fellelni, állandó tevékenykedése miatt! Megtalálható olyan épületek környékén amire az "iskola" vagy "óvoda" szó van felírva.Ezek a helyek már messziről hang alapján is betájolhatók." - ezt írta a magamról rovatba, s ezzel az emberrel találkoztunk dombóvár városában. felvettük őt az iskolában, s elmentünk a bohém cafféba meginni egy feketét. kellemetes beszélgetés volt, s hogy összehozzam kényszeredetten az idézetet és a kávézó nevét, az a tanulság hogy a pedagógusok is tudnak bohémek lenni.

mindazonáltal egyébként az a véleményem, hogy több pedagógusnak (nem szeretem ezt a szót) kellene kávézóba járni...

Szólj hozzá!

Címkék: dombóvár bohém caffé


2009.09.16. 20:48 B à la Brown

Pécsi hangulat

kilométerhiányban nem szenvedek no. szeged után fel egerbe, onnan meg szinte mindjárt újra délnek vettem az irány, barátommal leugrottam pécs városába. beiratkoztam a pécsi egyetem földtudományi doktori iskolájába, aztán barátommal a barbakán mellett kávéztunk egyet. sosem vettem észre ezt a kis pavilont, a mediterrán koraősz nagyon hangulatos tud lenni. a széchenyi tér viszont fel van túrva, de nagyon. kiváncsi leszek milyen lesz tavaszra:) addig is két kép a burkolat nélküli térről:

2 komment

Címkék: pécs széchenyi tér doktoriskola


2009.09.16. 18:21 B à la Brown

Sétarepülés Szeged felett

öt évig éltem szegeden, s a legjobban az idegesített, hogy sosem láttam a várost felülről, max töltésperspektívából. sem a dóm tornya nem volt akkor megnyitva, se semmi. szegedet belülről ismertem, de átlátni nem láttam át. 2009 szeptember 11-én (ó, micsoda dátum a repülésre!) végre a város felett tehettem egy nagy kört, 300 - 600 méter magasságból tekinthettem le a "szerette városra".

Szólj hozzá!

Címkék: szeged szeged a magasból sétarepülés


2009.09.16. 07:49 B à la Brown

Csaj Csongrádon

szentes szitit is megnéztük pénteken, én még kenuztam is a kurcán, majd csongrádon is csámborogtunk, kerékpártúra a tisza mellett, ilyesmi. a körös-torokba is eljutottam, ahol a körös a tiszába folyik, de találtam más látnivalót is, egy csaj festegetett ott a tisza parton. tájbaillő tájképfestő.

Szólj hozzá!

Címkék: csongrád


2009.09.16. 07:39 B à la Brown

Derék Derekegyház

nem voltam még sose, max átsuhanóban, most viszont részletes megnézés volt. kéktó, kis séta, kilátó, madárles, találkozás vezérigazgatóval, aztán meg tárkonyos vadkacsaleves meg szarvaspörkölt, borkóstoló csongrádi sztárborásszal, ahol még a tulaj is hegedült, yesterday, meg honfoglalás, meg vadnyugat egy szál hegedűvel. hejj, hejj hejj hejj... vadászházban alvás, ágyaspálinka :)

Szólj hozzá!

Címkék: derekegyház


2009.09.15. 20:56 B à la Brown

Lovaskocsitúra Szegváron

dögtisza, lándortó, meg mindenféle vizek után szegvár-szitit lovaskocsival is bejártuk csütörtök délelőtt. kellemes falu, érdemes ott hesszelni kicsit

(http://www.szegvar.hu/)

Szólj hozzá!

Címkék: szegvár


2009.09.15. 20:52 B à la Brown

Domborművek cigányokról

dankó pistára berágtak a cigányok, mert fehér nőt vett feleségül. hogy kiengesztelje őket, szeretőnek már cigánylányt választott. később egy művész, domborműre rakta őket, szegeden a józsef attila sugárút és a dankó piszta út sarkán ott van bronzban pista két nővel. a művész a feleséget és a szeretőt is rárakta, vicces ember vót, na. ezt az emléktáblát sajna nem tudtam lefotózni, hódmezővásárhelyen azonban sikerült lekapnom béla cigány domborművét. őróla nem tudni, hogy volt-e két nővel, szegény a domborművön egyedül figyel :))

Szólj hozzá!

Címkék: hódmezővásárhely béla cigány


2009.09.15. 20:47 B à la Brown

Hajnal a Vándorsólyomban

linda után melinda, esti lovaglás után hajnali cinga. kidobott az ágy hajnali negyed ötkor, kimentem a fogadó tornácára, hozták a friss kiflit, s a fogadóscsajjal bő másfél órát elcingázgattunk, de reggel hatkor visszafeküdtem még kicsit. a képet nem én készítettem, hajnalban nem készült kép a vándorsólyomban:)

Szólj hozzá!

Címkék: vándorsólyom


2009.09.13. 20:29 B à la Brown

Gyönyörű Linda

hódmezővásárhely mellett van egy vándorsólyom nevű fogadó, vándorként ott töltöttem a szerda éjszakát, ám még előtte egy pár kört lovagoltam. a ló gyönyörű volt, mármint ez volt a neve, de ha erőltetetten vicces akarnék lenni, akkor a lovászlány is. node őt lindának hívták, és kedves volt :) ennyit tudok mondani:)

Szólj hozzá!

Címkék: hódmezővásárhely linda gyönyörű vándorsólyom


2009.09.13. 20:26 B à la Brown

Ladiktúra Mártélyon

szerda délután aranyló délutáni fényekben mártélyon a dögtiszára mentünk nemzati parkos szakvezetéssel. ez volt az egyik legkellemesebb meglepetés, a mártélyi oktatóközpont, a ladikozás és a túra a mocsaras rész fapallóin. erről külön cikket tervezek, annyira bejött a hely, úgyhogy most csak kedvcsinálónak 4 kép:

Szólj hozzá!

Címkék: mártély ladikozás horváth dénes


2009.09.13. 15:25 B à la Brown

Wakeboard a Dél-Alföldön

szűcs józsef, a többszörös magyar wakeboardbajnok fogadott minket a hódmezővásárhelyhez tartozó öregkishomok egy bányataván, ahol Sun City Wakeboard Vízisí Centrumban fotóztuk ezt a ma még nem annyira ismert extrém sportot.

a pálya honlapja:

http://www.wakeboardbeach.hu/

 

Szólj hozzá!

Címkék: hódmezővásárhely wakeboard


2009.09.13. 15:09 B à la Brown

Algyői séta

szóval vasárnap még lengyelországban csámborogtam, szerda hajnali háromkor pedig újra vándorútra kéltem. butapestre kocsival, onnan mikrobusszal le szegedre, majd algyőre. ott megnéztük turisztikai újságíró kollégáimmal a borbála fürdőt, kimentünk a tisza partra, majd a tájházban vendégül láttak egy kis túrós-süteménnyel meg házipálinkával minket, no. meg megkaptuk az algyői séták nevű könyvet, aki többet akar tudni a faluról, annak azt ajánlom:)

Szólj hozzá!

Címkék: algyő algyői séták


2009.09.08. 20:10 B à la Brown

A Duna Tokajban és Szegeden

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ - basszus, ezt nem tudom sose megszokni. ok, hogy az emberek zöme annyira-deannyira alulművelt földrajzból. de. DE ha valaki nem tudja, hogy SZEGEDEN nem a DUNA folyik, az mi a vasznak megy műveltségi vetélkedőre vágóhoz. az volt ugyanis a kérdés wazze, hogy hol van duna múzeum. erre a nő rárakja a zsetont hogy szegeden. huuuuuhhhhh. a vicc az, hogy ez a héten a második ilyen. egy tanítványom hívta fel a vicces képre a figyelmemet, mely szerint valaki a Duna parti nyaraló Tokajban című képpel villog. na, ez az illetőnek is mindegy hogy hol van a világban, hülyébb már nem lesz. szóval emberek. SZEGEDEN ÉS TOKAJBAN NEM A DUNA FOLYIK. szóval nem az a baj, hogy nagy az isten állatkertje, hanem hogy alacsony a kerítés. de basszki, akkor is, vágó műsorba megy, oszt aszongya, hogy szegeden van a duna múzeum. biztos arra gondolt, hogy milyen rafkósan válaszol a becsapós kérdésre...

amúgy holnap elmegyek három napra szegedre (meghívott a csongrád megyei közgyűlés alelnöke). bár öt évig éltem ott, hátha ez alatt a három nap alatt sikerül a dunára is rápillantanom.

asztamindenit, még mindig nem tértem magamhoz...

1 komment

Címkék: tokaj szeged duna


2009.09.07. 12:09 B à la Brown

Hajóval két végvár között Lengyelhonban

van két szép sziklára épült vár lengyelországban, melyek között áthajóztunk egy hangulatos lapátkerekes szerkezettel. az egyik vár niedzica, a másik czorsztyn. az első volt a legészakibb magyar vár (nedec vára!), a másik pedig a lengyel oldali erősség. kevesen tudják egyébként, hogy a trianoni döntést követően magyarországból lengyelországhoz is kerültek területek. a pontosság kedvéért 12 árva megyei és 13 szepességi falu. a legészakibb magyar vár így van ma lengyel területen. a két vár között folyt egyébként a dunajec folyó, amelyet aztán egy 35 méter mély tóvá duzzasztottak, nos, ezen lehet ma hajókázni, mi is ezt tettük vasárnap délelőtt. az őszi fények egyébként káprázatosak voltak:)) délután még nedec vára mellett a szokásos sajt- és mézvásárlás mellett beültünk egy finom lengyel ebédre is, így is kényelmesen hazaértünk estére egerbe.

Szólj hozzá!


2009.09.07. 11:57 B à la Brown

Sokolica, 747 m (Lengyelország)

a dunajeci tutajozást követően rögtön nekiugrottunk, s felkapaszkodtunk a környék egyik legmagasabb sziklájára, a lengyelországi sokolica 747 méteres csúcsára. huhh, persze hogy pazar volt a panoráma: alattunk a folyó, a szomszédban pedig még a tátra csúcsai is látszottak. a sziklacsúcs után szczawnica városkába sétáltunk be, ahol beültünk egy pirogra egy étterembe. tudom ajánlani:))

Szólj hozzá!

Címkék: dunajec sokolica


2009.09.07. 05:04 B à la Brown

Tutajtúra a Dunajec-áttörésen

tucatszor tutajoztam már, bori lányunkkal is fél évesen, de most barátainkkal elhatároztuk, hogy gyerekeinket megtutajoztatjuk hát. az élményeket most nem részletezném, viszont 2005-ben megjelent erről a tutajozásról egy cikkem (a Turista Magazinaban), az álljon itt most olvasnivalóként. (az adatokban van változás, pl. a tutajozás 10 euróba kerül, de minden más kb ok a cikkben).

 

Ha Poprádon a Magas-Tátra helyett Szepesbéla felé vesszük az útirányt, majd a Szepesi-Magura hegyein és 949 méteres hágóján átkelünk, akkor megérkezünk a Felvidék egyik szépséges zugába, a Pieniny-hegységbe. A Pieniny – a Szadecki-Beszkidek és a Szepesi-Magura (Spišská Magura) között fekvő hegység, 30 kilométer hosszúságban és 5 kilométer szélességben terül el Lengyelország és Szlovákia határán. Három részből áll: nyugaton a Pieniny Spiskie hegylánca húzódik, középen a Dunajec-áttörésnél van a tulajdonképpeni Pieniny, keleten pedig a Male Pieniny húzódik, itt van a hegyvidék legmagasabb pontja is, az 1050 méteres Vysoké skalky.
Cikkemben most a középső Pieninyvel foglalkozom; ez a legszebb rész, itt van a Dunajec-áttörés (Prielom Dunajca). Lengyel oldalon 1932-ben itt alapították meg a 756 hektáros Pieniny Nemzeti Parkot, melyet 1933-ban, majd 1954-ben tovább növeltek, jelenleg 2708 hektárt védenek. A szlovák oldalon a Pieniny Nemzeti Parkot (PIENAP) a Szlovák Nemzeti Tanács 1967. január 16-án kelt rendeletével hozták létre 2125 hektáros területen. A Pieniny-hegység egyébként a Kárpátok belső és külső koszorúját alkotó tektonikus rétegmaradvány része. A földtanilag rendkívül összetett nemzeti park központja Vöröskolostor (szlovákul Červený Kláštor).
Vöröskolostor a környék legszebb és legközpontibb részében fekszik, gyönyörű és olcsó kempingje van, és a kemping melletti kis öbölből indulnak útjukra a tutajok, melyekkel le lehet csorogni a Dunajec festői szurdokán. Tulajdonképpen nem is tutajok ezek a vízi járművek, inkább öt keskeny ladikból kötéllel összefogott, fenyőgallyal díszített „pöttömnyi pontonok”, melyek mindegyikén kb. 12 utas utazhat. A tutajszezon április 15-től október 31-ig tart, naponta 10-től 18 óráig indulnak a két gorál (hegyi lengyel) vagy szlovák csáklyarudas által kormányzott csónakok. 2004 szeptemberében egy jegy 250 koronába, azaz 1600 forintba került. A Dunajec áttörése a Vöröskolostor után a legromantikusabb. A folyó felé magasodik lengyel oldalon a Trzy Korony (Három korona) 982 méter magas mészkő sziklafala, mely a Pieniny-hegység többségével együtt a jura időszakban keletkezett.
Ezt a mészkövet törte át az egyébként 247 kilométer hosszú és a Magas-Tátra északi lejtőin eredő sebes sodrású Dunajec, sok sellővel, zúgóval és zátonnyal. Az egyre vadregényesebb, hol szűkülő, hol kissé kiszélesedő sziklás kanyonban nekilendülve, majd lelassulva halad tutajunk. Ott pedig, ahol a szoros csak 12 méter széles, a tutajos megmutatja: itt ugrott át az egyik partról a másikra a pandúrok által üldözött híres tátrai betyár, Jánosik. De mesélnek a tutajosok – sajnos csak szlovákul – a hét szerzetes (Sedem Mnichov) és a szerelem forrásának legendájáról is. De megtudhatjuk azt is, hogy miért szokás fenyőágakat tenni a tutajok elejére: ha ugyanis felborul a tutaj és az utasok meghalnak, akkor az fogja díszíteni a sírjukat – viccelődnek a gorál legények, pedig a fenyőágak csak megakadályozzák, hogy a tutajba bejusson a felcsapódó víz.
Andalítóan szép a tutajút; filmszerűen peregnek a kockák: percről percre más és más sziklaarcát mutatja a Dunajec fenyős-sziklás szorosa. A táj ecsetvászonra kívánkozó: Mednyánszky László meg is festette. Életrajzi adataiból tudjuk, hogy 1893 nyarát a Magas-Tátra vidékén töltötte, sokat kirándult, és hosszabban időzött a Dunajec folyó környékén is, ekkor festette a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában lévő Dunajeci tájrészlet c. képét is.
Kilenc kilométer után megérkezünk a szlovák tutajok végállomására, ahonnan a Dunajec már nem határfolyó, hanem lengyel területre ér, s majd a Visztulába ömlik. Van viszont egy gyönyörű kis határátkelő gyalogosok, biciklisek és görkorcsolyások részére, ahonnan negyed óra séta alatt elérhető Szczawnica (ejtsd: „scsavnyica”) lengyel kisváros.
Szczawnica a Dunajec és a Grajcarek-patak összefolyásánál épült kisváros, kedves, kedvelt üdülő- és gyógyhely. Gyógyfürdőjét a magyar Szalay család alapította: a jogász képzettségű Szalay József fél életét a birtokán fakadó gyógyforrások kiépítésére és elegáns fürdőhely létrehozására szentelte. Hogy népszerűsítse az üdülőhelyet, 1857-ben fürdőkalauzt írt német és lengyel nyelven, majd saját rajzai alapján készült litográfiákkal díszített albumot adott ki Krakkóban. A felkapott fürdőhelyet a lengyel irodalmi és művészeti élet és a galíciai arisztokrácia legismertebb személyiségei látogatták. Az ő munkájának eredményeképpen kapta a gyógyfürdő a „lengyelországi gyógyhelyek királynője” megtisztelő jelzőt. Szalay a természetjárás egyik korai úttörőjeként alapító tagja volt a Towarzystwo Tatrzańskie-nak, vagyis a lengyel Tátrai Egyesületnek is, ahol 1874 és 1876 között vezetőségi tagként működött. 1875. február 23-án kelt végrendeletében Szczawnicát a krakkói Lengyel Tudományos Akadémiának adományozta.
A szczawnicai sétaút mentén van egy kis ház, melyben a Pieniny Nemzeti Park (Pieninski Park Narodowy) kiállítása kapott helyet, de vásárolható itt rengeteg könyv és részletes térkép is a környékről. Szczawnicáról bő két óra alatt a kék jelzésen lehet feljutni a Három koronára, de gyönyörű a Sólyomkő (Sokolica) 747 méter magas mészkősziklája is, ez utóbbi egy óra kapaszkodó a folyótól.
Lengyelországból visszasétálva a határátkelő után be lehet térni oldalra: az Erdős-patak (Lesnický potok) a Dunajec felé a mészkőben egy romantikus szurdokot vájt ki, kialakítva ezzel a Kinyalt-szikla (Vylízaná) szembetűnő falát az északi, az Egyéni-sziklát (Osobitá skala) pedig a déli oldalán. A patak völgyében Lesnica felé haladva van egy egész évben nyitvatartó szép menedékház (Chata Pieniny), ahol olcsón megszállhatunk és ahol fínom juhtúrós sztrapacskát is lehet kapni 80 koronáért. A menedékház mellett itt is van egy nemzeti parkos bemutató-pavilon. A menedékháztól műúton Lesnica falu felé visszajuthatunk egy hatalmas kerülővel Vöröskolostorhoz (a kerülő a Lesnicától délre emelkedő, 710 méter magas hágóról elénk táruló panoráma miatt érdekes). De ha először járunk a Dunajecnél akkor gyorsabb és érdemesebb a Dunajec partján két és fél óra alatt a piros jelzésen visszasétálni, itt egy tíztáblás tanösvény is kíséri utunkat. A Dunajec melletti turistaút babakocsival is végigjárható, sőt kerékpárt is lehet bérelni. Csak érdekességképp: itt a Dunajec folyó volt régen a magyar-lengyel határ.
Vöröskolostor (Červený Kláštor) falu legfőbb nevezetességét, a legendás Vörös kolostort 1219-ben fogadalomból alapította Kakas comes (ispán), a kakasfalvi Berzeviczyek őse, mert egy heves vita során leszúrta a keresztes lovagok egyik elöljáróját. A templomot Szent Antalnak szentelték fel, a kolostorba pedig „néma barátokat”, karthauziakat telepítettek. A kolostor sokat szenvedett a történelem viharaiban, hol a husziták dúlták fel, hol pedig a magyar királyok űzték el a szerzeteseket. A nyitrai püspök vette meg 1699-ben az elhagyott kolostort és olasz kamalduli szerzeteseket hívott oda. Kamalduli szerzetes volt Cyprián barát is, aki 1750-60 körül élt. Gyógynövényeket termesztett, feltérképezte a Pieninek növényvilágát és könyvet is írt róla. A polihisztor a repülés gondolatával is foglalkozott. A legenda szerint szárnyakat szerkesztett és azokkal repkedett a kolostor körül, s még a Tátrába is elrepült. Sőt, mint az Legeza László és Szacsvay Péter gyönyörű, Felvidéki utakon című könyvében is olvasható: „vidám ember lehetett Cyprián barát, ugyanis egyik művében azt állítja, hogy Ádám bűnbeesése adta a teológusoknak a lelket, az orvosoknak a testet és a jogászoknak a földi javakat”. Sajnos, 1782-től, amikor is II. József osztrák császár a rend működését beszüntette, a kolostor berendezését szétszedték: a könyvtárat Pestre, a templomi berendezést a lengyelországi Muszynába vitték el, a többi dolgot nem tudni hová. Csak 1966, az újjáépítés óta van a Kelet-szlovákiai Múzeum gondozásában, de a múzeumon kívül étterem és korcsma is található az ódon falak között, ahol feldolgozhatjuk a dunajeci tutajozás és túra kellemes élményeit.

(HTM, 2005./VIII.)

Szólj hozzá!

Címkék: tutaj dunajec tutajozás pieniny


süti beállítások módosítása