Csámborgó

feleségem telefonozott ma egy színésznővel, pénteken megyünk hát megnézni a vadméz című vígjátékot. egyszer már írtam róla, ma azonban csenge átküldte gál gabi fotóit, kettőt mellékelek közülük, vajda milán, mészáros máté, emília és andi szerepel rajtuk. és mégvalami, van két mondat a darab ajánlójában, ami zseniális:

„Vad mézzel összekent hónap” – mondja egy szereplő a darabban eltelt időről. „Egyszerre jut eszembe róla a tiltott szexuális vonzalom önfejű édessége, és a darabot átható intenzív nyárérzés” – írja Frayn darabja címéről.

miss balaton, meg füredi anna-bál szépe is volt, meg 2006-ban ő volt a miss tourismus world hungary, meg 2003-tól a Magyar Turizmus Zrt. – Itthon otthon van programajánló szerkesztőműsorvezetője az m1-en. idegenforgalmi földrajzot is tanít, szóval rokonlelkek vagyunk, így ma a tanítás után gondoltam meghallgatom egy előadását a turizmusmarketingről. pláne hogy helybe jött, az egri főiskola egészségház utcai B épületébe. szóval ma fotóztam magony szilviát, ahogy turisztikai országmárkákról meg hasonlókról beszélt. borzasztóan érdekelt a téma, egész jól is beszélt a csaj, az persze más kérdés hogy én nem nagyon tudok azonosulni a zrt. irányvonalával, sok az össze-vissza döntés is a cégnél, na de hát majd javulnak:)

az első képet nem én fotóztam, azt egy egész különleges honlapról www.magonyszilvia.hu szedtem le, a többi kép viszont egerben készült, ahogy magony szilvi a csámborgás marketingjéről értekezik az egri fősulisoknak, na meg a licitésvéseknek, tominak és zsófinak nyilatkozik:)

a templomból kijövő emberek, cukrászda ajatajának csilingelése, bezárt boltok - jó néha vasárnap délelőtt belvárosi sétát tenni egy kisvárosban. ezt tettük ma feleségemmel, s közben az egyik szatócsboltban vettünk dianás cukorkát, a trafikban pedig egy magazint, a természetbarát turista magazint persze. ebben is megjelent ma egy cikkem, a hervartói fatemplomról, ahol január 8-án jártunk jocó barátommal.

- akkoriban minden sorsjegy nyert:) - mondja nekem a feleségem, amikor szombat este régi romániai borítékos sorsjegy-szerencsémről anekdotáztam. ehhez képest ő múltkori jótékonysági bálon anyummal megnyerte a tombola fődíját. most csak két tombolát vett, mindkettővel nyert, egyikkel egy egri leánykát. s közben egri leánykákról beszélgettünk, egy andrea nevűről, meg egy másikról, aki az ajtó mellett ült a bálon:)))) ja, és egyik óvónőről megtudtuk, hogy cigizik, ezt öt éve nem vettük észre. és találkoztam volt osztálytársammal is, aki még gimi idején települt át nagyváradról, most meg már egy óvódába járnak gyerekeink. ja, ez az óvoda az egri deák ferenc úti, s ennek megsegítésére volt e jótékonysági bál, melyen fellépett az egri fősuli egres néptánccsoportja is. és persze voltak tűzpörgetők is, véletlenül. ja, a bál az egri hotel flórában volt.

nézem az egri tévén eger megyei jogú város közgyűlését, s nem lepődöm meg, felelős emberek nem nagyon viselkednek különbül, mint fiam és csoporttársai az oviban. néha van egy-egy jó pillanatuk, ennek köszönhető például, hogy a közgyűlés elfogadta a város idei 15,3 milliárdos költségvetését. és hogy maradjunk az ovodás hasonlatnál, a közgyűlés vízi gyula indítványát nem fogadta el, ez ugyanis a képviselők tiszteletdíjának csökkentésére vonatkozott. olyan ez, mintha zsuzsa néni és bia néni megszavaztatná az ovisokat, hogy innentől kezdve kevesebb játékkal kevesebbet játszunk.

node nem ez volt a közgyűlés nekem legjobban tetsző pillanata, hanem amikor a munkában jogosan megéhezett képviselők egyike, császár zoltán (a szépasszonyvölgy-felelőse) felszólalt, és arról értekezett, hogy mivel torkos csütörtök van, és ő nagyon éhes, tartsanak szünetet és menjenek enni. szeleczki jános (FIDESZ) alpolgármester erre azt válaszolta, hogy ő úgy tudja császár keresztény, tehát ilyenkor böjtölni kell, úgyhogy azt kéri: még várjon egy kicsit. a tévében már mikrofontól távolabb, de lehetett hallani, hogy összevitatkoztak a böjt mibenlétéről, császár zoltán pedig méltatlankodva mondta, hogy persze, én muzulmán vagyok.

ha már itt tartunk, a katolikus naptárban a virágvasárnap előtti negyvenedik nap hamvazószerda, ami 2009-ben február 25-ére esett, a közgyűlés pedig másnap volt. ha császár valóban muzulmán, akkor valóban torkoskodhat, mert a muzulmán böjt, a ramadán kezdete a hidzsra naptár kilencedik hónapjának első napja, ami bizony idén augusztus 20-ra esik:)))

a közgyűlésről egyébként az egyik hetilapot volt tanítványom, pócsik attila tudósította, most látom csak, hogy ő is megemlítette a torkos csütörtökös esetet is:

http://www.egriszin.hu/?c=cikk&id=3130

a poszthoz csatolt két képet is ő fotózta, az egyik képen császár zoltán népszavát olvas ebéd helyett, a másikon szeleczki jános közgyűlést vezet:)

a HTM legújabb számában arról is beszámolok, hogyan barlangásztam motorcsónakkal nyáron málta szigetén:) a cikkben nincs benne, hogy a kék-barlang kávézójában véletlenül ráléptem egy alvó macskára ami véresre karmolta a bokám, pár másodperc múlva pedig egy darázs döfte belém a fullánkját - ezért most a cikk kapcsán idemásolom utinaplóm kék-barlanghoz kapcsolódó bejegyzését:

Kék-barlangnak hívott hely több is van a világon (például a Nápolyhoz közeli Capri szigetén, vagy a horvátországi Bisevo szigetén, illetve több görög szigeten is találunk ilyet), de a legismertebb talán mégis Málta Kék-barlangja. A máltai nagyközségtől, Zurrieqtől délnyugatra található a Blue Grotto (Il-Hnejja, Kék-barlang), de busszal nem erre, hanem Qrendi falun keresztül lehet ide eljutni Málta fővárosából a 38-as vagy a 138-as busszal. A környék kétségtelenül legnagyobb nevezetessége ez a messze földön híres természeti szépség, ahová Zurrieq és Qrendi falutól is egy két kilométer hosszú aszfaltúton juthatunk el, s egy bekötőúton ereszkedhetünk le a Wied iz-Zurrieq-hez. Innen 7 euróért egy oda-vissza félórás motorcsónakúttal juthatunk el, nyolcszemélyes csónakokkal a híres barlanghoz. A tengerről nézve már a meredek sziklás part is lenyűgöző, amelyen az 1637-ben emelt Torre Sciuto őrtorony emelkedik. A motoros bárka több barlangot is útba ejt, ugyanis e tengerparti sziklás mészkőfalak tele vannak kisebb-nagyobb barlangokkal: ezeket a tengervíz alkotta meg, a hullámok szülöttei ezek a barlangok, úgy is nevezhetjük őket hogy abráziós barlangok. (abrázió = tengerek, tavak partromboló tevékenysége). A barlangok sorában legnagyobb a 30 m magas és 90 m széles Kék barlang, ahol különösen délelőtt látványosak a fényhatások. A látvány a felső turistaútról is megkapó, innen egy ormányát a vízbe lógató elefántra emlékeztet a hatalmas abráziós barlang. Miután a csónakos ember gyorsan megmutatta a hihetetlenül szép fényhatású barlangokat, visszafordul, s máris újra Wied iz-Zurrieq kikötőjében vagyunk. Amikor feleségemmel 2008. augusztus 12-én, kedden itt jártunk, akkor is kevésnek éreztük az időt nemhogy a bámészkodásra, de még a fényképezésre is. Egy gyors álom volt mindössze az egész csónakázás, ráadásul azért is álomszerű volt, mert egy kedves barátnőm, Gáll Franciska alteregója is velünk utazott a csónakban. Erről írtam is egy sms-t Pajkos Csikónak, alias Pápai Dórinak, aki éppen ekkor Franciskával Franciaországban tartózkodott: „Hihetetlen, de a máltai kék-barlanghoz hajózván láttuk ma Franciska alteregójátJ!! A délben elküldött üzenetünkre Pajkos Csikó egy fél órán belül válaszolt is: „Hihetetlen! Ma a reggelinél láttam őt, de eltűnt! Máltára? Tudhat vmit… Megyünk túrázni, Fro, nem irigyellek (annyiraJ) Csók” Az sms-en kívül írtunk egy kékbarlangos képeslapot is Franciskának a kistarcsai címére, aminek aztán nagyon örült, s immár Egerben, augusztus 22-én kaptunk rá egy válasz sms-t: „Halihó! Tegnap értem haza, most kaptam meg a képeslapotokat, jól esett, köszönöm! Aktuális még a fordítás? Bocs, csak egy hónapig nem láttam internetet! Jól vagytok? Csók”. Egyébként a Kék-barlangnál már amúgy is nagyon sokat emlegettük Franciskát, mert másfél héttel azelőtt a Balatonnál vele álmodtam. Sokat beszélgettünk róla, illetve sokat meséltem Monának, hogy milyen jó fej csaj. Mindezt egy kávé mellett tettük, ami egy kicsit peches kávézás volt: kezdődött azzal, hogy a csónakban egy méterre a parttól levettem a mentőmellényemet, amire egy máltai rendőr a parton meg akart büntetni. Ezután gyorsan beültünk egy kávézóba, ám az asztalhoz menve véletlenül ráléptem egy alvó macskára, testsúlyomat ráhelyezve, s mivel nem tudott szabadulni, véresre karmolta a bokám. S ha még ez nem lett volna elég, a combomba belenyomta fullánkját egy darázs. Arról már nem is beszélek, hogy a Kék-barlang előtt a fügekaktusz gyümölcsét hámoztam, s a tenyerem telement a kaktusz apró tüskéivel. S még mindemellé a pár nappal ezelőtti megfázásomnak köszönhetően kegyetlenül köhögtem is. A kávé mindazonáltal igen finom volt a Kék-barlang melletti kávézóban.

egy éve ilyenkor a fekete-erdőbe eredtem, s felkutattam azt a helyet, ahol a klinika című német filmsorozatot forgatták, s megnéztem brinckmann professzor kórházát, s erről cikket is írtam, mely a ma standokra kerülő HTM (hegyisport és turista magazin) című lapban jelent meg.

az államcsőd már a reggeli fogmosás idejére beköszönt a fürdőszobába, feleségemmel arról értekeztünk két gurgulázás közt, hogy a munkahelyén a főnök reális államcsőd képét festette egy tegnapi értekezleten, aztán egy friss hvg cikk is az államcsőd mibenlétéről gondolkodik, kedvenc kávézómban is erről beszélgettek a népek meg a főnök is, és akkor összefutottam kedves volt osztálytársammal, natival, akivel jót röhögtünk az államcsődön, a válságon meg apehen, meg minden ilyesmin. nehogy már pénz miatt stresszeljen az ember, vannak fontosabb dolgok is az életben. s milyen jó hogy az ember néha offline is találkozik valakivel, megtudtam így legalább, hogy nati nemsokára egy kajaboltot nyit, s amúgy is van egy főzős blogja - mesélte is, hogy nemrég sacher tortát sütött - hazajőve gyorsan csekkoltam a blogot, s igen ajánlom mindenkinek. megtudható például a sacher torta receptje is belőle, én eddig például nem is tudtam, hogy két kedvencem, a csoki s a sárgabaracklekvár a fő összetevője:) a képen nati saját kezűleg sütött sacher tortája, bővebben itt:

http://www.aglio-e-olio.blogspot.com/

szóval a lényeg, államcsőd idején is tessék mosolyogni, foglakozzunk lényegesebb dolgokkal, s együnk sacher tortát!

hat nap ágyban fekvés után ma kikeltem magamból meg az ágyból is, de megérte. fiamat vittem ovodába, s betegségemre csak gyógyír volt, hogy reggel egy tündér fogadta kócos gyerkőcömet. szerencsém volt egyébként eddig, az egri deák ferenc úti oviban lányomnak és fiamnak is jó óvónői voltak-vannak, zsuzsa néni például egy tünemény. pár hete, hónapja aztán van egy új ovónő is, bia néni, akinek van tetkója meg húzott szemöldöke, s emellett iszonyatosan kedves is, indulhatna óvónők szépségversenyén, ha lenne ilyen. tényleg, miért nincs?:)))) a képen ma reggel elsőként érkező fiam és bia néni látható, megörökítettem tehát a munkanap kezdetét:)

ágyban fekszem ötödik napja. mintha harapófogóval szorítanák gigámat, mandulámat...

amit bevettem fegyverül eddig: antibiotikumok, kataflan, algopyrin, ezüstkolloid, méz, napraforgóméz, körömvirágkenőcs, kamillagőz, fokhagyma, vereshagyma, eukaliptuszgőz, C-vitamin, kalcium, infralámpa, szóval mindent... küzdés van...

na, fiam címlapfiú, feleségem pedig címlaplány lett a mai, szombati heves megyei hírlapban. gál gábor az egyik legjobb szemű egri fotóriporter vette észre őket:) ja, és dürer is címlap lett. kultúra. coool:)))

"Bár Eger kispolgári város volt és lesz, azért néhány, átlagtól eltérő életpálya mindig fennakadt a pedáns, ám korlátolt városka sajátos bájának hálóján. E szavakkal vezette be kissé sejtelmesen, egyik nyáresti sétás beszélgetésünket dr. Apor Elemér, a költő és az utolsó egri hírlapíró" - ezekkel a szavakkal kezdi M. Soós Tamás visszaemlékezését az Apor Elemérről megjelent emlékkötetben. érdekes szavak. "eger pedáns, ám korlátolt város". imádom egert, imádok itt élni, de néha elgondolkodom értelmes emberekkel beszélgetve, s kisül, hogy kapor elemérnek igaza van. s hogy miért említem most ezt? mert a héten több órámon is megemlítettem az egri hírlapírót, s mert mostanában egyre többször eszembe jut, hogy eger kispolgári és korlátolt. ezt csak úgy széljegyzetként írtam, összefüggéseket más blogbejegyzéseimmel nem érdemes keresni.

s most jutalomképpen olvasóimnak közlök itt egy képet, amelyet csak évente egyszer lehet látni, a múzeumok éjszakáján lehet a várból fotózni ezt a szerethető, de korlátolt várost:)))

rinocérosz. erről mindig egy avantgard cseh együttes, a berepülni tilos jut eszembe, kik egy olyan orrszarvúról énekelnek, amillyet a boltokban nem lehet látni. néha én is szoktam magamban dúdolni a dalt csehül, de csak fonetikusan tudom, gimnazista koromban tanultam (original medvegya, tusim znacski grizzli, kupíl szam sze noszoroszce, original noszoroszce, co ne vígyís ophode). valahogy így. jó hogy a blogon nem hallani a hangom.

node nem ez a rinocérosz, hanem egy kassai érkezett tegnap egerbe, és ennek a kiállításnak a megnyitójára voltam hivatalos péntek este a zsinagóga galériába. sok sajtós volt az eseményen, én is elküldtem ahírt az új szó szlovákiai napilapnak:

A kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum  Dürer-gyűjteménye, a német reneszánsz egyik legjelentősebb művészének és kortársainak mintegy száz alkotása látható szombattól az egri Zsinagóga Galériában. A kiállítást Habis László, Eger polgármestere, Filipkó József, a Kassai Városi Tanács tagja, dr. Pollák Róbert a Kelet-szlovákiai Múzeum igazgatója és dr. Marosi Ernő akadémikus nyitotta meg. A pénteki egri kiállításmegnyitón részt vett még Milán Biáth, a Kassa Megyei Önkormányzat múzeumokért felelős referense és Ivan Havlice, a Kelet-szlovákiai Múzeum Művészettörténeti Osztály vezetője, a kiállítás kurátora is. A kassai Dürer-anyag május 10-ig lesz látható Egerben.

na ez nem egy sajtófotó, ez csak egy dokumentumfotó arról, hogy hol (B épület egészségház utca) dolgoztam a nap nagy részében. egy péntek-kép. fotóról, sajtófotóról beszéltem főiskolás kommunikáció szakosoknak reggel 8.30-tól. a terem aztán később megtelt.

fúúú, mandulafájásos-infralámpázós reggelen arra ébredni, hogy egy dal van a fejünkben. egy dal, amit mindenki ismer, de senkinek nem jut az eszébe. az iwiw üzenőfala például tele volt sablonos zsuzsanna napi köszöntésekkel. ehelyett más utat választottam, meghallgattam vagy 8-szor a fülemben lévő számot:

https://www.youtube.com/watch?v=fdkcgsU723Q&feature=related

azóta még 8-szor. s még nyolcszor. fúú, ahogy a lóképű cselescsávó énekel, az nem semmi. gyerekkorom kedvenc száma.

ha az ember jó képeket lát s jó történeteket hall, elindul a vágy, s legszívesebben elindulna. jelen esetben vietnamba, ugyanis az egri világjáró klubba tegnap (szerda) este koncz janit hívtam meg, s erről az országról beszélt harmincfős közönségének. kiemelte vietnam egyik legszebb helyét (ha long öböl, lásd lenti fotón), s kiemelte hogy a thai lányokkal holtversenyben a vietnami lányok világszépek. mellékelek is itt ehhez a témához két képet a 2008-as miss vietnamról:)))

hétfőn s kedden munka, meg orvoshozszaladgálás, meg tanítás, meg tanításra készülések. médiakutatás, média, média. pénteken meg sajtófotó órám lesz, s ehhez kapcsolódóan is érdekes a hír, ami ma járta be a sajtót, s amit az mti-től most átveszek. szóval robert capa fotók kerültek magyarországra. s hogy ne off-topic legyen, említsük meg hogy capa bizony nagy csámborgó volt, élt kicsit bécsben, prágában, berlinben, párizsban, meg fotózott spanyolországban, normandiában, szicíliában s indokínában s még a világ számtalan helyén. de álljon itt most már az ingyenes mti hír:

északról, lengyelországból hazafelé megálltunk eperjesen (presov) sétálni meg nézelődni. orsó alakú főtér, késő gótikus szent miklós kegytemplom. caraffa vérpadja helyén ma egy 1751-ben készített mária-szobor áll. és persze néhány gótikus kapu, meg hangulatos árkád után megnéztük a reneszánsz rákóczi-palotát is. aztán kis keleti hangulat, beülés kávéra az orient nevezetű barlangszerűen kialakított helyre. a kávé után séta közben eszembe jutott, hogy itt, eperjesen született 1897. március 23-án hamvas béla. szeretem hamvast, aki mindazonáltal csak egy évet élt itt. s ha már eperjesi séta hamvas szülővárosában, megpróbáltam felidézni, hogy mit is írt az öt géniuszban erről a vidékről. nincs központja ennek a vidéknek, centrumnélküliség, provincia, meg hogy sok természet. ilyesmik jöttek elő, meg az, hogy igazából nem túl hízelgő dolgokat írt úgy általában az észak géniuszáról. ez azért furcsa, mert én északi embernek vallom magam, s ha akarnám, sértőnek is érezhetném hamvas szövegét. ha akarnék, bizonyos megállapításaival vitatkoznék is, petőfit azért minden érvelése ellenére én nem nagyon tartom északinak, csak hogy példát mondjak. és igazából, aminek sértőnek kellene lennie, arra néha büszke is vagyok. büszke hülye északi géniusz. na, egy idézetet azért ideírok hamvastól:

"A provinciális tájakon semmiféle hatás nem szerves és arra nincs is komoly igény. Mindegy, hogy milyen szövetben jár, milyen közlekedési eszközt használ és milyen komfortja van, milyen könyvet olvas és milyen társadalmi tagozódásban él. Dél vidékein az életrendet a Philia irányítja. Nyugaton a szociális egyensúly törvénye, Északon a természet, amely itt minden civilizációnál erősebb."

ez is. a természet, mely erősebb a civilizációnál. engem nem sért. s nekem nincs fővárosom, centrumom. észak, észak, észak. eperjesi séta hamvassal. azért mindenkinek el kellene olvasni az öt géniuszt.

szombat vasárnap folyamatosan esett a beszkidekben, egész napos gyaloglat a hóban krynicában, tökéletes és hóbiztos hely, a kárpátok északi oldala, fenyvesek, szánok, szóval hangulatilag is nagyon ott van krynica, még az a másfél órás hólapátolás is jólesett, mellyel a kocsikat sikerült kiásnunk a méteresnél nagyobb hóból vasárnap reggel (az egyik képen gábor barátom szabadítja ki az egyébként nem alacsony kocsiját:))). mindazonáltal fogalomzavarban szenved néha magyarország, tornyosnémetinél átérve magyarországra már egy szem hó sem volt, meg a hőmérséklet is a pozitív tartományban volt, a rádióban pedig bemondták, hogy tovább folytatódik a téli idő magyarországon. röhögött egyet a vakbelem. elvagyunk mi tévedve nagyon, basszuskulcs. méghogy tél.

a világvégéről aztán a beszkidek zimankós hegyein átkelve megérkeztünk krynica városába. kevés kis helyre csámborgok többször rövid időn belül vissza, de ide igen. egy éve pont ilyenkor ugyanitt. és igen, a gospoda nevű vendéglőben forralt sörrel kezdődött az éjszaka, majd III. sobieski jános (lengyelül jan III. sobieski) lengyel király és litván nagyherceg küldött nekem két szép lengyel leányt. átöleltek, s az éjjel végére a vodka is elfogyott.

szóval pénteken csámborgóra vettem a figurát, s barátaimmal elindultam lengyelországba. útközben kávészünet bártfán: kedves városom, világvégi-krúdys-mikszáthos fíling, itt valahogy mindig az isten háta mögött érzi magát az ember, de jó értelemben, odavágyósan. és még illy kávét is lehetett inni, az UNESCO világörökség főtér pedig így nézett ki péntek este:

gerák andrea egerbe jön, én meg rögvest indulok lengyelországba, a forralt sör hazájába. biztos sokan húzzák a szájukat, de igenis, létezik forralt sör és igenis létezik az, hogy finom. tavaly februárban is kétszer jártam lengyelországban, egyszer egy főiskolás csoportot vittem, másik alakalommal pedig a gyerkőceimet szánkózni. idén januárban is voltam már jocó barátommal lengyelhonban, egy erdélyi és egy párizsi út között, s mivel most megint viszketni kezdett a talpam, így újra irány lengyelország:)))))) a forralt sör kapható egyébként medvésen is, azaz málnás ízeítéssel. sőt, így az igazi:)

"a titokzatos magyar női énekhang" egerbe jön a hétvégén. gerák andrea fellép az egri csángó farsangon (http://andreagerak.blogspot.com/2009/02/csango-farsang-egerben.html). kerülgetjük egymást andreával. amikor december elején stockholmban jártam, meghívott egy fellépésére. a metró-káosz miatt nem értünk oda. most egerbe jön, helybe, mi viszont pont lengyelországban fogunk csámborogni. apropó csámborgás: gerák andrea is utazgat a világban, ajánlom hát blogját itt ehelyt is:

http://travel-pictures.blogspot.com/

a képen gerák andi:

párizs óta ügyintézkedés, néhány óra, miegymás, elrepült néhány nap, elkezdődött a tavaszi szemeszter a főiskolán, kezeltek néhány fogamat, voltam szülői értekezleten, kávéztam novák petrával és barátaival, meg persze elvették a forgalmimat is, van ilyen:)

node minden negatívumot feledtetett hétfőn (2009.02.09.) az egri színház. előtte is fájt a fejem, meg utána is, de közben nem, annyira zseniális és vicces darabot rendezett máté gábor egy nap alatt egy újságcikkből. megépül-e vagy sem a füzesabonyi uszoda vagy sem. ki tudja. de hogy a stúdiószínpadnyi uszodán eszméletlen nagyot alakítottak az egri színészek (kaszás, vajda, bányai, schruff, fekete, mészáross, ötvös nnnna és persze bozó és járó). grat és grat. élmény volt.

párizsból egyszercsak haza kellett repülni, eleinte unalmas volt a felhőben hasítani, de aztán a pilóta az alpok fölé vette az irányt, s próbáltam beazonosítani a hegyeket. sikerült is felfedezni egyik kedvenc alpesi területemet, a bajor-alpokból a königsee környékét, és ezt sikerült is lekapnom (ez az a hely, ahol németország betüremkedik ausztriába, térképről biztos ismeri mindenki ezt a ficakot). és látszott az is a levegőből, hogy a königsee környéki hegyek tökéletes bástyára hasonlítanak. röviddel előtte a saalbach völgye fölött is elrepültümk, barátaink dolgoznak ott (lásd decemberi poszt), érdekes volt lefényképezni őket 10 km magasból. és hogy pont felettük repültünk el:))

a fotózás mellett egy mellettem ülő csajjal, nórával is megismerkedtem a repülőn, épp egy játékelméletes könyvet olvasott mérőtől, jófej volt nagyon a csajszi, beszélgettünk a dollárárverés-játékról meg ilyenekről:)

a két képen ugyanaz: a königsee 2009 februárjában a repülőből, s 2002 júliusában a jenner nevű hegycsúcsról